A munka, a munka és a munka – ezzel kell most már foglalkozni. És kapcsolatot ápolni az emberekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Nyíltan kimondjuk, hogy készen állunk arra, hogy vezessük az országot. Az a párt, amely részt vesz ugyan a választásokon, de nem akar a hatalomban részt vállalni, nem is érdemel egy szavazatot sem. Az országnak komoly vezetőkre van szüksége végre – emelte ki Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt szabadkai látogatása során, a November 29. Húsárugyár kapujában tegnap.
– Miért fontos a munkáról beszélni? Mert mások képtelenek erre. Menekülnek ettől a témától. Egyetlen napot nem dolgoztak az életükben, eladták a NIS-t és tönkretették az ország energetikai jövőjét. A gyárakba be sem tették a lábukat és munkatörvényt írnak. Egyetlen percig sem jutott az eszükbe azon elgondolkodni, hogy egy napon szembesülniük kell majd a tetteik következményeivel. Most sem vállalják fel ezt. De ma milyen hatékony válaszunk lehet a kialakult helyzetre? Elsősorban nem növelhetjük tovább az ország adósságát. És ha nem növeljük az adósságot, hogyan fedezhetjük a különbséget a fogyasztás és a termelés között? Hiszen jelen pillanatban sokkal nagyobb a fogyasztás, mint a termelés. Vagyis miután megállítjuk az eladósodást, meg kell vizsgálni, hogyan lehet újraéleszteni a gazdaságot. Van néhány módszer erre, ami nem az LDP javaslata, hanem az élet diktálja azokat. Nincs pártgazdaság, nincs Dinkić-, Dačić-, vagy a Vučić-féle gazdaság, csak jó és rossz gazdaság létezik. Ahogy a Fidelinka működhet, működhet a November 29. Húsárugyár is! – emelte ki Čedomir Jovanović. – Ma a gazdaságunk legnagyobb konkurense maga az állam, amely a bankszektoron keresztül veszélyezteti a vállalatok likviditását, miután a nagyvállalatokból él, de nem támogatja azokat, hagyja, hogy a bankoknál eladósodjanak. A munkaügyi törvény módosítására van szükség, de ebből a folyamatból nem hagyhatjuk ki a munkásokat. Szükség van ugyanakkor a pénzügyi alap reformjára is, amit nem azzal kell megoldani, hogy a nyugdíjasokra nem kívánunk többet gondot fordítani, hanem úgy, hogy a hatalomban nem adunk helyet a Krkobabić-féléknek. Mielőtt ők hatalomra kerültek, az állami költségvetésből 12 százalékot különítettek el a nyugdíjalapra. Ma 33 százaléka a költségvetésnek a nyugdíjalapba megy. Hát nagyobbak lettek a nyugdíjak? Jobban élnek a nyugdíjasok azóta? Nem, nehéz a megélhetésük. Éppen ezért külön kell választani a munkásokat a munkakerülőktől. Védelem alá kell venni a rokkantsági nyugdíjat, ugyanis az szociális kategóriának számít, hiszen azoknak jár, akik megsérültek, és azoknak jár, akik csalással lopják meg az országot ezen keresztül és vonják meg azoktól a pénzt, akik egész életükben szorgalmasan dolgoztak. Ugyanakkor büntetőpontokat kell fizettetni azokkal, akik idő előtt akarnak nyugdíjba menni. A fiataloknak is lehetőséget kell adni. A November 29. nem csak azt igazolja, hogy az ország tönkrement, hanem arra is rámutat, hogy valamikor képesek voltunk olyan gyárat létrehozni, amely az amerikai piacra is termelt. Mindenkinek viselnie kell a felelősséget ezért, nekünk is, de Vučićnak is, ugyanis az elmúlt két évben semmilyen gazdaságpolitikát nem folytattak. Évekig inkább Koszovó kapcsán folytattak politikát, közben az ország teljesen más irányban haladt. Mennyi vállalat ment az elmúlt években csődeljárás alá, és mennyi fiatal hagyta el az országot? Elég volt már az effajta politikából! Itt az ideje, hogy a munka kerüljön előtérbe – mondta.
Jovanović Palicsra is ellátogatott, hogy a párt helyi képviselői kíséretében megismerkedjen a Palicsi-tó problémáival.
