A jövő hét elején Maglai Jenő, Szabadka polgármestere hatályon kívül helyezi azt a döntést, amely alapján a Harcosok sorakozója lakótelepi uszodát átkönyvelték a Stadion Közvállalat ingatlanai közé. Mint hangsúlyozta, erre a nagy értékű ingatlanra az önkormányzatnak kell gondot viselnie, nem lett volna szabad ilyen változtatásokat hozni.
Maglai Jenő elmondta, miután kiépült a Harcosok sorakozója lakótelepen az uszoda, a Stadion Közvállalat élvezte a medence használati jogát, majd az 544,6 millió dinár értékű ingatlant 2013 márciusában a polgármester utasítására a városi tulajdonból átkönyvelték a Stadion Közvállalat tulajdonába.
– Érdekesség, hogy a közvállalat soha nem jegyeztette be az uszoda használatának jogát, miután kivették az uszodát a város gazdasági ingatlanainak sorából, és átkönyvelték azt a Stadion ingatlanai közé, soha nem vezették be ezt az ingatlant a közvállalat alapítói tőkéjeként. Ez a lépés számomra a mai napig megmagyarázhatatlan. És azt gondolom, hogy ennek a nagy értékű ingatlannak a város tulajdonában kellett volna maradnia – emelte ki a polgármester, majd folytatta információi ismertetését, amivel arra akart rámutatni, hogy a korábbi vezetőség felelőtlenül bánt a városi ingatlannal.
– A város tulajdonában levő üzlethelyiségek bérbeadását csak az önkormányzat vezetheti. Az önkormányzat külön ezzel megbízott szolgálata végezheti el ezeket a folyamatokat, nyilvános eljárásban. A Stadion Közvállalat esetében a közvállalat maga végezte el az üzlethelyiségek bérbeadását, a bérleti díjak pedig ennek a közvállalatnak a számlájára lettek befizetve, ami szintén törvényellenes, a bérleti díjak ugyanis a városi költségvetésbe kellett volna hogy befolyjanak. Nem kis összegről van szó, amely felhasználása is kétséges. Olyan együttműködési szerződéseket írtak alá, amelyek magánberuházásokat is emlegetnek, például a kismedencét egy belgrádi vállalatnak adták bérbe 7 évre, amely több mint 3 millió dinár bérletet fizetett előlegként. Ezenkívül vannak üzlethelyiségek, amelyek használatáról, bérletéről nincs semmilyen dokumentum. Hogy tisztázni tudjuk a kérdéses helyzeteket, és hogy az illetékes szolgálat átvizsgálhassa ezt az ügyet, hatályon kívül helyezem a korábbi döntést, és kérvényezni fogom, hogy ezt az ingatlant vezessék vissza a város ingatlanai közé – részletezte Maglai.
A polgármester további példákat hozott fel a városi tulajdon, szavai szerint, felelőtlen használatára. Mint elmondta, dr. Csengeri Attila, aki az elmúlt periódusban a Városi Tanács egészségüggyel megbízott tagja volt, 2012 augusztusától 2013 novemberéig egy, a város tulajdonában levő személygépkocsit használt, ez idő alatt 69 763 kilométert vezetett le vele.
– Ez az autó több mint 60 ezer kilométert tett meg egy év alatt, vagy többet is. Több mint 6000 liter üzemanyagot fogyasztott ez idő alatt. Ezek a költségek csak egy Városi Tanács-tagot érintenek, és még nem is számoltuk bele a jármű javítását, illetve az autópályadíjat, amelyet szintén a városi önkormányzat fizetett – hangsúlyozta Maglai Jenő.
Kitért az önkormányzatban történt beruházások ésszerűtlenségére is. Mint megtudtuk, számos olyan számítógépet, illetve elektromos tartozékot vásároltak, amelyeket a mai napig nem használtak, vagy még mindig bizonyos személyek nem szolgáltattak vissza.
– A dokumentációk szerint összesen 77 laptoppal rendelkezik az önkormányzat, amiből 47-ről tudjuk, kinél található, 30-at pedig kiadtak, de még nem szolgáltatta vissza az, aki átvette. Továbbá számos fényképezőgép, számítógép és más műszaki berendezés is hiányzik. 2008-ban 7618 euró értékben olyan nyomtatót vásárolt az önkormányzat, amelyet egy évig nem használtak, mert senki sem tudta kezelni. És a mai napig nem működik. Később vásároltak egy 416 ezer dináros nyomtatót, amely a 2010-es árfolyam szerint 7992 euróba került, és több mint 3 év után most lett először használva, eddig be volt csomagolva – emelte ki a polgármester. Elmondta, öt olyan laptopot is vásároltak a város pénzén, amelyek egyenként megközelítőleg 2000 euróba kerültek, és több nagyon drága fényképezőgépet is vettek, illetve 1000 euró értékben megfigyelőrendszert is vásároltak, melyet az egyik vezetői pozícióban levő személy feltételezhetően otthon szereltetett fel.
– Az illetékes minisztérium kötelezett bennünket egy számítógépes program bevezetésére, melyet ingyen bocsátott a rendelkezésünkre, de a város 647 ezer dinárt fizet egy párhuzamos programért. Továbbá a városi költségvetésből évente 146 ezer dinárt különítünk el egy számítógépes program karbantartásáért, holott 8 számítógépes szakembert foglalkoztatunk, és a mi önkormányzatunk is egy, az állami földek bérbeadásának licitációját követő programot vásárolt egy újvidéki vállalattól, amely valamivel több mint 30 ezer euróba került – folytatta az ésszerűtlen költekezésre felhozott példákat a polgármester. Hozzátette, ezek a költekezések a polgármester tudta nélkül nem történhettek volna meg.
