A szabadkai részvénypiac mintegy 200 ezer eurót ér, a részvényekkel való kereskedelemben pedig nagyjából négyszáz szabadkai polgár vesz részt, akiknek legnagyobb része a tavalyi év folyamán nyereséget valósított meg.
Radivoj Belančić, az SDB Broker brókerház igazgatója elmondta, az elmúlt évben a szabadkaiak több részvényt vásároltak, mint adtak el, s a legtöbben a Szabadkai Tejgyár és a szabadkai Állategészségügyi Intézet részvényeibe fektettek be, melyeket a legstabilabbnak ítélnek meg a piacon. Ezenkívül a NIS részvényeibe fektettek a legtöbbet, melynek ára húsz százalékponttal emelkedett, miközben a könyvelői ár alacsonyabb a piacinál, az érdeklődés növekedése pedig osztalékot is hozott. A brókerház igazgatója még hozzátette, a szabadkaiak a tavalyi év folyamán elég jól belejöttek a kereskedésbe, legalábbis azok, akik a tőzsdepiac iránt érdeklődnek. Nemcsak informáltak, hanem aktívak is és megfelelő alaptudással is rendelkeznek a tőzsdén való kereskedéshez. Véleménye szerint ezek az emberek a részvényekben hosszú távú befektetést látnak, és követik a piac mozgásait annak függvényében, melyik részvénytársaságban érdekeltek, habár vannak olyanok is, akik az alacsony áron elérhető részvényeket vásárolják, ez pedig főként a kezdőkre jellemző. Ennek ellenére a tőzsdézők mintegy 80-90 százaléka nyereséget valósított meg a tavalyi év folyamán, a többiek kisebb veszteséggel zárták az évet.
Aleksandar Stevanović, a gazdasági miniszter tanácsadója úgy véli, minden társadalomban van néhány olyan ember, aki vállalja a piaci kockázatot, mely a részvényekbe való befektetéssel jár, ez nem garantál ugyanis semmilyen biztos hozamot, a szabadkai tőzsdézők pedig igen visszafogottak a jelenlegi helyzetben.
– A befektetési alapok saját részvényeseik részére nem valósítanak meg hozamot, a piac ugyanis 2006 óta zuhanóban van, így azoknak a polgároknak, akik nem szeretik a kockázatot, nincs is semmilyen keresnivalójuk a tőzsdepiacon. Akik viszont szeretik a kockázatot és szeretnek kereskedni, azoknak itt van a helyük, nekik legtöbbször egyébként is saját vállalkozásuk van – mondta a tanácsadó.
A legtöbb szabadkai, ahogy az ország más polgárai is, a nagy állami vállalatok eladása révén jutottak hozzá az ingyen részvényekhez, így több mint két évvel ezelőtt mintegy nyolcvanezer szabadkai vált részvénytulajdonossá. A legnagyobb részük azonban nem várta meg az osztalék kifizetését, hanem hamar túladott rajtuk. Az utolsó adatok szerint a szabadkai postákon összesen 95 ezer meghagyás érkezett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), és 72 ezer meghagyás érkezett a Nikola Tesla Repülőtér részvényeinek eladására.
