Az emberi jogokra vonatkozó első dokumentumot már 60 évvel ezelőtt megfogalmazták, de mint arra Zlatko Marosiuk szabadkai ombudsman rámutatott, egyes emberi jogok alkalmazása távolabbra, 200 évre tekint vissza, ugyanakkor ezeket a jogokat egyes országokban még csak nemrégiben kezdték el alkalmazni. Szerbiában az alapvető emberi jogok a mai napig csorbulnak, sokszor a munkához való jogok sérülnek, a szociális támogatásra, vagy a nyugdíjaztatásra való jogra panaszkodnak a polgárok. Mint Marosiuk rámutatott, a kisebbségi jogok sérülnek leggyakrabban, ugyanakkor sokszor a nők sem tudják érvényesíteni jogaikat, illetve az illegális bevándorlók esetében sem bizonyított Szerbia.
– Nagyon nehéz ma, a súlyos gazdasági válság időszakában összességében beszélni az emberi jogok érvényesítéséről, hiszen az egyik alapvető emberi jogot, a munkához való jogot nem tudják sokan érvényesíteni. Az ugyanakkor nem lenne igaz, ha azt mondanánk, hogy nem fejlődünk az emberi jogok érvényesítése, fejlesztése és megőrzése terén. De ha a nyugati országokat vesszük alapul, mi még ezek a jogok területén nagyon kezdetleges szinten vagyunk. Sajnos nagyon keveset foglalkozunk Szerbiában az emberi méltósággal, sokszor háttérbe szorul, még talán a polgárok egymás között sem figyelnek oda erre – emelte ki Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman szabadkai látogatása során, amikor az emberi jogok világnapjáról emlékeztek meg. Hozzátette, törekvések vannak olyan irányba, hogy a közszolgálati dolgozók tiszteletlen magatartása a polgárok felé megváltozzon.
Muškinja Heinrich Anikó elmondta ugyanakkor, hogy a munkához való jog érvényesítésének megakadályozása számos problémát von maga után, az egyik kiemelt probléma, hogy az ingyenes jogi védelemhez való jog igénybevétele is akadályokba ütközik. A tartományi ombudsmani iroda így felmérést végzett a tartomány területén arra vonatkozóan, hogy azok a polgárok, akiknek szükségük van ingyenes jogi tanácsra és képviseletre, minként tudják megvalósítani ezt a jogukat.
– Szabadkán megoldották ezt a kérdést, mindenki, akinek igénye van rá, kaphat ingyenes jogi képviseletet. De a polgároknak nemcsak jogi képviseletre van szükségük, hanem sok esetben jogi tanácsadásra is, illetve egy olyan személy segítségére, aki elmagyarázza a polgároknak a hivatalos végzéseket, vagy segít egy-egy kérvény megírásában. Sajnos több önkormányzatban ezekben a kérdésekben nagyon felelőtlenül járnak el a hivatalok – mondta a tartományi ombudsman.
Vukašinović Éva, kisebbség jogokkal megbízott tartományi ombudsman-helyettes rámutatott, a kisebbségi jogok érvényesítésénél általában az okoz problémát, hogy az eljáró szervek nem ismerik a törvényes előírásokat és előfordul az is, hogy nem is akarják alkalmazni azokat.
– A polgárok egyre gyakrabban felismerik a hivatalos nyelvhasználatra való jog sérülését, így gyakran érkezik ilyen jellegű panasz hozzánk. A kisebbségi jogok alkalmazása esetében sokszor az eljáró szervek nem ismerik a törvényes előírásokat, de az is megtörténik, hogy a polgárok nem ismerik saját jogaikat – emelte ki Vukašinović Éva.
Az emberi jogok világnapja alkalmából Maglai Jenő polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, akik között helyet foglaltak a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium és a Svetozar Marković Gimnázium tanulói is. A polgármester kiemelte, a szabadkai ombudsmani iroda az elmúlt évek munkájával igazolta létjogosultságát. Egyre több polgár fordul hozzájuk segítségért, és elsősorban a munkához való joguk, illetve a szociális támogatásra való joguk sérülése miatt fordulnak legtöbbször ehhez az irodához.
Az ünnepségen az emberi jogok kialakulásáról és megfogalmazásának folyamatáról, valamint azok fejlődéséről Ljiljana Vuković Simović, illetve Tóth Szalai Erika tartott előadást.
