
Molnár Edvárd felvétele
Idén 48. alkalommal tartották meg a Dužijanca aratóversenyét a Szabadka melletti györgyéni katolikus templom mögötti parcellán, amely a közeljövőben teret ad majd nem csak a versenyeknek, hanem ahová a terv szerint múzeumépületet, színpadot és tanyát is építenének, olyan központot létesítve, mely egész évben látogatható.
Marinko Piuković, a Dužijanca szervezőbizottságának igazgatója örömének adott hangot, hogy nagy számú érdeklődő vett részt az idei ünnepségen.
– Örülök, hogy az érdeklődők erre a manifesztációra mind turisztikai mind gasztronómiai eseményként is tekintenek, hiszen az aratók reggelijét, valamint a főzőversenyeken elkészült ételeket meg is lehet kóstolni – mondta Piuković. Hozzátette, a közeljövőben szeretnék ezt a rendezvényt további tartalmakkal bővíteni, ezért a györgyéni katolikus templom mögötti parcellán nem csak az aratóversenyeket szeretnék megszervezni, hanem néhány épületet is szeretnének felépíteni, ahol különböző művelődési tartalmakkal az év minden szakában várnák a látogatókat. Szeretnének egy múzeumot kialakítani, ahol a régi, de az idei évre felújított, az aratáshoz használatos gépeket szeretnék kiállítani. A tradicionális aratás, valamint a cséplés tudományának megőrzése mellett szeretnének létrehozni egy genom központot is, amely őrizné az itt honos, hagyományos gabonaféléket, mint a Bánkúti búzát, amelyet immár 30 éve használnak a Dužijanca aratóversenyén és amely erős, vastag szárú, 1 méterre is megnövő, kiváló termést adó fajta. Ezen kívül olyan őshonos állatokat is szeretnének tenyészteni, amelyek a régi tanyán megtalálhatók voltak.

Molnár Edvárd felvétele
– Szeretnék kiépíteni itt egy tanyát, ahol bemutathatnánk a hagyományos tanyai életet, a búzavetéstől az aratáson és cséplésen keresztül egészen a kenyérsütésig, annak érdekében, hogy ezt megőrizzük az utókornak és bemutassuk mint turisztikai látványosság – mondta Piuković. Hozzátette, a projektek kidolgozása folyamatban van, és a következő öt évben szeretnék megvalósítani a céljaikat, ha ezt a városi, tartományi, valamint köztársasági intézmények is fontos projektumnak ítélik meg. Elmondta, mind az előző, mind a mostani városi hatalom igen tartalmas és szükséges projektnek ítélte meg Szabadka város szempontjából, amelyből nem csak a város és a horvát közösség, hanem Szabadka minden egyes polgára profitálhat.
Az aratóverseny reggel hatkor kezdődött az aratóknak felszolgált hagyományos reggelivel, ami házi kenyérből, szalonnából, hagymából és aludttejből állt. Tíz szabadkai pár versengett, valamint mintegy 15 versenyzőpár a régióból és Magyarországról, Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából. A leggyorsabb arató pár a szabadkai Kujundžić Marinko és Juhász Rózsa volt. Második helyen végeztek Kuljundžić Stipan és Bajić Rozalija szintén Szabadkáról, míg harmadik helyen a györgyéni Martikić Marjan és Dulić Ana végeztek.
Az aratással egy időben elkezdődött a főzőverseny is, melyen hagyományos tarhonyás ételeket készítettek a versenyző szakácsok. Az aratóknak készített ebédjét is megkóstolhatták az érdeklődők. Az étkezést a cséplés követte, melyet azokkal a régi gépekkel végeztek, amelyeket az Adris horvátországi vállalat hathatós támogatásának köszönhetően az idei aratóünnepre felújítottak.
