A kisoroszi Rozmaring Művelődési Egyesület vasárnap este a helybéli kultúrotthon kistermében emlékezett meg a magyar kultúra napjáról. Az egybegyűlteket Kabók Attila, az egyesület elnöke köszöntötte, aki alkalmi beszédében elmondta, hogy a Himnusz nemcsak ének, hanem egy imádság, a nemzet közös fohásza, amely túlélte a történelem viharait.
‒ Amikor megszólal, megállunk, mert tudjuk: benne van múltunk fájdalma és a jövőnk reménye. A haza nem csupán földrajzi hely. A haza nyelv, emlék, közös múlt és vállalt jövő. A haza ott van, ahol értjük egymást, ahol ugyanaz a szó fáj és ugyanaz a szó ad reményt. A magyar nyelv nem könnyű, de az, aki ezen a nyelven tanul meg imádkozni és gondolkodni, az tudja: amíg beszéljük, addig vagyunk. A magyar kultúra nem a múlté. Akkor él, ha ma is vannak, akik továbbadják. Ha vannak közösségek, amelyek őrzik a szót, az éneket, az emlékezést – közölte Kabók.
A kisterem megtelt érdeklődőkkel (Fotó: Vidács Hajnalka)
A rendezvényen az egyesület tagjai mutatkoztak be. Előadásukban olyan kultikus versek hangoztak el, mint Reményik Sándor Templom és iskola, József Attila Hazám, Babits Mihály A magyarok Istenéhez című költeménye, és olyan dalok csendültek fel, mint a Piros szív, fehér hó, zöld levél és az Árva magyarnak születtem. A rendezvény kötetlen társalgással zárult.
Nyitókép: A rendezvényen a kisoroszi Rozmarig Művelődési Egyesület tagjai léptek fel (Fotó: Vidács Hajnalka)
