A Nagykikindai Mezőgazdasági Szakszolgálat tegnap tartotta meg az ilyenkor szokásos napraforgó- és kukorica-vetőmagok mustráját a Kinđa elnevezésű bemutatóföldön. A programon részt vettek a mezőgazdasági termelők, szakemberek, valamint a vetőmag-forgalmazó cégek képviselői.
A rendezvényen Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes elmondta, hogy az efféle programok rendkívül fontosak a gazdálkodóknak, mert lehetőséget nyújtanak a véleménycserére a hagyományos és a hibrid vetőmagokat illetően, mindezt kézzelfogható, gyakorlati példák révén.
‒ Hasznos és értékes információk ezek, mivel az éghajlat változása, valamint az aszályos időszak rányomta a bélyegét a mezőgazdasági termelésre. Ilyen viszonyok mellett az sem mindegy, hogy a gazdák milyen vetésforgót használnak, milyen vetőmaggal dolgoznak, mára már ugyanis elérhetőek a szárazságtűrőbb fajták is. Ilyen körülmények között elhanyagolhatatlan tényező a vetéstávolság és -sűrűség. A tapasztalat is hozzájárul a vetés minőségéhez, illetve a termés mennyiségéhez. A bemutatott parcellákon tökéletesen látszik, hogy ugyanolyan körülmények és éghajlati viszonyok mellett, valamint ugyanazt az agrártechnológiát alkalmazva, melyik vetőmag milyen eredményt hozott – magyarázta Tóth Zoltán, és kiemelte, a tartományi mezőgazdasági titkárság saját eszközeihez és lehetőségeihez mérten minden évben támogatja pályázatok útján az öntözésfejlesztést, az idén 450 millió dinár értékben.
Zoran Simić, a Nagykikindai Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadója elmondta, az Észak-bánáti körzetben a napraforgó 30 százalékát már betakarították, az eredményeket viszont elkeserítőnek értékelte, ugyanis az eddigi adataik alapján az idei terméshozam 70 százalékkal alacsonyabb az előző évekhez képest.
‒ A termés 500 és 1500 kilogramm közötti hektáronként. Reméljük, hogy a későbbi érésűek jobb hozammal szolgálnak. Az időjárási viszonyok a kukoricának sem kedveztek, júniusban nem esett az eső, júliusban pedig nyolc nap alatt mindössze 37-38 liter csapadék esett le négyzetméterenként. Az átlaghőmérséklet 24,1 fok volt. Mindez gyenge szemtelítődést okozott ott, ahol egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről. Számításaink szerint az idén a kukorica hozama hektáronként 3,5 tonna lesz – közölte a tanácsadó.
A napraforgó betakarítása a kisoroszi Csíkos Ervinnél is megkezdődött, aki kétségbeejtőnek értékelte a napraforgó termését.
– Ami a kukoricát illeti, a növény betakarításával csak az jár jól, aki saját kombájnnal dolgozik. Akinek nincs, az még nagyobb veszteséget könyvel el, ugyanis a betakarítás költsége csak növeli a kiadásokat.
A kapásnövények felvásárlási ára még ismeretlen, de a napraforgóért legalább 50 vagy 60 dinárt kellene fizetni, hogy nulla kiadással zárjuk az évet. Kukorica nincs, nem is lesz, ezért annak az esetében nem beszélhetünk olyan árról, amely fedezné a veszteséget – magyarázta a kisoroszi termelő.
Miloš Jović gazda több mint 100 hektárnyi saját földet művel, a bérlés számára nem kifizetődő. Ebből 6 hektárra vetett be kukoricát, a többi területre pedig főleg napraforgót és búzát.
‒ Kukoricánk nagyon kevés lesz. Elkezdtük a napraforgó betakarítását, de a hozama elkeserítő. A búza is a sokéves átlag alatt termett. Más növénykultúrákkal is kísérleteztem, másfél hektáron vetettem cirkot, de azt még nem takarítottam be, így nehéz megmondani, hogy jövedelmező-e. Jövőre próbálkozom a repcével is – mondta a gazda.
A kísérleti területen száznál is több kukorica, 67-féle napraforgó, valamint 20-féle szójavetőmagot mutattak be, köztük hibrideket is.
Nyitókép: A tapasztalatcsere fontos a termelőknek (Fotó: Vidács Hajnalka)
