Kétszáznegyven év küzdelem és hűség

Öt jubileumra és nagyszabású ünnepségsorozatra készül a bánáti rónaság szívében fekvő Magyarittabé. A 240 éve Békés környékéről idetelepült falu lakói az elvándorlás és a népességfogyás kihívásai ellenére sem csüggednek. Példás civil összefogással újították fel közintézményeiket, és egy négynapos rendezvénysorozattal bizonyítják közösségük életerejét. 

A 240 éve Békés környékéről idetelepült falu lakói az elmúlt évtizedek kihívásai ellenére is hisznek közösségük erejében. Példás összefogással újították fel közintézményeiket, és egy négynapos, öt jubileumot felölelő falunappal készülnek megmutatni, hogy Magyarittabé ma is élő, összetartó közösség. Kerekes Józseffel, a magyarittabéi helyi közösség tanácsának elnökével a település múltjáról, jelenéről, a mindennapok küzdelmeiről és a megmaradás lehetőségeiről beszélgettünk. 

– A település 1786-ban jött létre, amikor őseink Békésről és környékéről idevándoroltak. Az idén ünnepeljük fennállásunk 240. évfordulóját, amelyet korabeli feljegyzésekkel, régi fotókkal és kiállításokkal idézünk fel – mondta Kerekes József.

A tanácselnök kifejtette, hogy az eltelt csaknem két és fél évszázad alaposan átformálta a közösséget, de a lényeg nem változott. A magyarittabéiek életét ma is áthatja a megmaradás iránti vágy. Mint mondta, ennek az élni akarásnak az egyik legfontosabb jelképe a helyi Kossuth-szobor, amely kalandos és sokatmondó múltra tekint vissza.

‒ Horvay János alkotását 1904-ben állították fel közösségi adományokból. A szobrot a történelem viharaiban többször megrongálták; 1918-ban egy katona szívtájékon lőtte és ledöntötte, ami után a helyiek évtizedekig a református templomban rejtegették. Miután 2015-ben ismeretlen tolvajok ellopták a bronz mellszobrot, a vajdasági magyarság összefogásával és anyaországi segítséggel 2016-ban új emlékművet avattunk a helyén. Ez a megújult szobor azóta is a helyi és a bánáti szórványmagyarság összetartozásának legfőbb jelképe. A történet tökéletesen mintázza a sorsunkat is: az ittabéiek jöttek-mentek, hatalmas viharokat éltek túl, de valahogy mindig talpra álltak és itt maradtak – nyomatékosította a faluvezető.

Az elmúlt másfél évtizedben a település lakossága megfogyatkozott, ami Kerekes József meglátása szerint nem elszigetelt jelenség, hanem a régió kistelepüléseire általánosan jellemző folyamat – nemzetiségi összetételtől függetlenül. Bár a 2022-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Magyarittabé lakossága 783 fő, a helyi tapasztalatok árnyaltabb képet mutatnak.

‒ A mindennapi tapasztalatok alapján az életvitelszerűen itt lakók száma inkább 650 körüli. Sokan vállalnak munkát külföldön, vagy ingáznak. Bár évente többször hazalátogatnak, a hivatalos nyilvántartásban továbbra is helyi lakosként szerepelnek – mutatott rá, ugyanakkor hozzátette, hogy a folyamatban már a fordulat jelei is látszanak.

‒ Egyre többen vannak, akik a külföldi munkavállalás vagy a nyugdíjkorhatár elérése után a jövőt újra itthon képzelik el, és már az idén tervezik a hazaköltözést. A legjelentősebb kihívást mindezek mellett a gyermeklétszám visszaesése jelenti, aminek a hatása az iskolai statisztikákon mérhető le a leginkább. Huszonkilenc évvel ezelőtt még huszonegyen kezdtük el az első osztályt, ám az idén mindössze négy kisdiák indul el. Ebben a változásban tükröződik vissza leginkább annak a korosztálynak a hiánya, amely az elmúlt évtizedben külföldön alapított családot – magyarázta Kerekes József.

CSIRKEFARMOK ÉS MODERN TECHNOLÓGIA

A település gazdaságának gerincét a mezőgazdaság biztosítja. Bár a hagyományos állattenyésztés a magas munkaerőigény és a vállalkozó kedv hiánya miatt háttérbe szorult, a baromfitenyésztés megőrizte erős pozícióját: Magyarittabén jelenleg is mintegy 7-8 csirkefarm működik.

‒ A növény- és a zöldségtermesztés dinamikusan fejlődik. A szektort olyan kulcsszereplők vezetik, mint a Bratstvo földműves szövetkezet és a zöldségtermesztésre szakosodott Carrots Kft., amelyeket számos, a megélhetését kizárólag a földre alapozó magángazdaság egészít ki. Az itt élő gazdák elkötelezettek a szülőföldjük iránt: az elvándorlás helyett a helyben maradást és a fejlesztést választják. A közelmúlt kihívásaira – különösen a fokozódó aszályra – modern technológiákkal, korszerű öntözőrendszerek kiépítésével és innovatív agrotechnikai megoldásokkal reagálnak, amivel hatékonyan növelik a terméshozamot, és biztosítják a hosszú távú versenyképességet – fejtette ki a tanácselnök.

CIVIL ÖSSZEFOGÁS

A faluvezetőtől megtudtuk, hogy Magyarittabé mintapéldája a civil összefogásnak. Az elmúlt öt év közösségi munkájának köszönhetően a 650 fős falu első helyezést ért el a Virágos Magyarország verseny határon túli, ezer fő alatti kistelepülések kategóriájában. A közösségi energia csúcspontját a tavalyi Gyöngyösbokréta és Durindó fesztivál jelentette, amelynek a település adott otthont.

‒ A rendezvény mozgósító erejét jól mutatja, hogy az első egyeztetés 105 résztvevője után a fesztiválon már 160 helyi önkéntes dolgozott. A csapat három nap alatt több mint 3000 vendéget fogadott zökkenőmentesen. A helyiek precizitása a zárás után is megmutatkozott: a vasárnap véget ért fesztivál után hétfő délutánra a falu teljes területét kitakarították és rendbe tették. Ez a rendszemlélet a hétköznapokban is működik; a szervezők a rendezvények után azonnal takarítanak, hogy a kora reggeli órákra már tiszta utcakép fogadja a lakosokat.

MEGÚJULÓ KÖZPONT ÉS ÖTÖS JUBILEUM

Kerekes szerint ez a fegyelmezettség alapozta meg a közintézmények teljes megújulását is a település 240. évfordulójára. Elmondta, hogy az elmúlt évben befejeződött a helyi közösség épületének rekonstrukciója, valamint – a bonyolult szövetkezeti és állami tulajdonjogok rendezése után, harmadik pályázati nekifutásra – a sportpálya modernizációja is. A lakosok felelősségvállalása a magánterületekre is kiterjed: a falukép egysége érdekében önkéntesen gondozzák és nyírják a központban lévő, Amerikában élő tulajdonosok telkét is. A falu a fenntarthatóságra és a hagyományőrzésre egyaránt figyel: a lebontott régi iskolaépületből megmentett fagerendákat beépítik a közösségi terekbe az augusztus végén induló építkezés során.

‒ A falu életében az idei egy rendkívüli jubileumi időszak, hiszen egyszerre öt kerek évfordulót ünnepel a közösség: 240 éves a falu, 160 éves a helyi templom, 30 éve alakult meg a Búzavirág Népi Szokásokat és Hagyományokat Ápoló Egyesület, 20. alkalommal tartják meg a falunapot, és 10 éves múltra tekint vissza a helyi nemzetközi sakkverseny – mondta a tanácselnök.

TARTALMAS PROGRAMOK

A nulladik nap a Búzavirág Népi Szokásokat és Hagyományokat Ápoló Egyesület 61 Gyöngyösbokrétáról és 48. Duridóról szóló beszámolójával kezdődik. A péntek a lelki feltöltődés és az emlékezés jegyében telik. A jubileumi programsorozat délután 14 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődik a 160 éves templomban, amelyet a temesvári Mésa együttes modern hangszerelésű egyházi koncertje követ. Utána a kultúrotthonban megtartják az elszármazottak találkozóját. Kerekes József kiemelte: a rendezvényre 40–50 olyan vendéget várnak vissza, akik akár 30–50 éve költöztek el Magyarittabéről, így a találkozó kiváló alkalom a múlt felidézésére és a falu jövőjének megvitatására. A napot élő zenés népmulatság zárja.

A szombati programok délben Dési András emléktáblájának felavatásával kezdődnek, aki 1786-ban útnak indította Békésről az első betelepülő családokat. A délutáni kulturális műsorban kizárólag helyi néptáncosok és citerások lépnek színpadra a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. A kulturális blokkot hagyományos főzőverseny és gyerekprogramok (habparti) kísérik, az esti hangulatért pedig a Muzslai Extra Band és egy DJ felel.

A hőség miatt a vasárnapi sportprogramok délután veszik kezdetüket a futballpályán: a labdarúgás mellett teke, darts, lengőteke és a hagyományos malacfogás várja a látogatókat. A délutánt a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület látványos felvonulása vezeti fel, előrevetítve a szervezet jövő évi, 100. alapítási évfordulóját. A programot a környező falvakból érkező tűzoltók közös, hűsítő locsolása színesíti.

A négynapos rendezvényt archív fotók, régi újságcikkek, egyedülálló Biblia-bemutató és egy különleges pecséttárlat kíséri. A látogatók a falu alapításától kezdve megőrzött mind a 12 történelmi pecsétet megtekinthetik, amelyek a hétköznapokban elzárva állnak. Kerekes József zárógondolatában hangsúlyozta: a falunap célja, hogy minden idelátogató minőségi tartalomra találjon, bizonyítva a közösség életerejét és megmaradását.