Ittvarnoktól Udvarnokig

Pénteken az udvarnoki művelődési házban telt házas érdeklődés övezte Precz István Ittvarnoktól Udvarnokig – Szülőfalum története című kötetének bemutatóját.

Az est során Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke mondott köszöntőt, majd Precz István szerzővel, Mezei Zsuzsanna szerkesztővel, prof. dr. Várady Tiborral és dr. Németh Ferenccel, a kötet két recenzensével a kötet felelős szerkesztőjeként beszélgetett.

A közép-bánáti kis falu a történelem során több néven, Udvarnokként, Ittvarnokként, Szőlősudvarnokként, Rogendorfként és Dušanovacként is ismert volt. Bár ma kevés magyar él a településen, ők továbbra is fontosnak tartják anyanyelvük megőrzését. Precz István, a szerző, aki jelenleg Muzslyán él, udvarnoki származású, és egész életében szülőfaluja történetét kutatta. A kötet megírására 8 évvel ezelőtt a

Szűcs Imre Gyermekvers- és Prózamondó Versenyen vetődött fel az ötlet, többek révén.

– Eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy Udvarnok esetében a Csekonics család túl nagy jelentőséget kapott, mintha megfeledkeztek volna a Rogendorf vagy a Petrović család szerepéről. A kötettel az is volt a célom, hogy helyreigazítsam a kialakult tévhiteket – magyarázta a szerző.

Az Ittvarnoktól Udvarnokig című könyvében Precz azt mutatja be, miként alakult a falu népessége az idők során, és ezek a változások milyen hatással voltak a helyi magyarság helyzetére – hallottuk Mezei Zsuzsanna szerkesztőtől.

– Annyiszor volt itt betelepítés, annyiszor keveredett a lakosság, hogy végül is ez van, ami. A faluban nincs magyar tannyelvű oktatás, és ebben a könyvben nagyon szépen, lépésről lépésre végig lehet követni ezt a folyamatot – közölte Zsuzsanna.

– A szerző a 60-as évektől kezdve a saját emlékeit is belevitte a könyvbe, sőt a saját családtagjainak is kikutatta a sorsát, azt, hogy milyen tisztségeket töltöttek be a falu életében. Átfogóan szólt – akár röviden is – a néprajztól kezdve a sportéletig, úgyhogy ilyen értelemben ez érdekes kötet, de ugyanakkor szubjektív is, mert az alcímében az áll, hogy Szülőfalum története. Tehát a szerző, Precz István az, aki itt előtérben van, de ezt mértékkel teszi, és ez teszi  tulajdonképpen olvasmányosabbá a kötetet. Nemcsak az ő visszaemlékezését olvashatjuk a könyvben, hanem van még két-három olyan részlet, amely a régi udvarnokiakra vonatkozik, akik az ifjúkorukra tekintenek vissza. De mindent egybevetve nagy nyereség ez a kötet. Bánátban ritkán van alkalmunk ilyen monográfiát bemutatni, és hát igaz, hogy ha most reálisan nézzük, akkor azt kell mondani, hogy egy dicső múlt után van egy szerény jelen, de ebben a szerény jelenben és a fogyatkozó magyar közösségben is most azok, akik itt élnek, kitartottak, azoknak mostantól kezdve lesz miből tájékozódniuk, lesz mibe kapaszkodniuk. A magyar identitás szempontjából kiemelten fontos, hogy legyen egy szellemi, lelki fogódzója az udvarnoki magyarságnak. Ezt segíti elő a kötet – magyarázta dr. Németh Ferenc, a kötet egyik recenzense.

Prof. dr. Várady Tibor akadémikus, a kötet másik recenzense udvarnoki gyökerekkel is rendelkezik.

– A nagyapámnak az apósa erről a környékről származik, ő orvos volt. Én nagyon fontosnak tartom itt, Bánátban a folytatást – a magyarok között különösen –, ez feladattá is vált, de ahhoz, hogy folytathassuk a dolgokat, fontos tudni, hogy mit is folytatunk. És erre mutat rá ez a könyv. Tehát nagyon fontos látni a múltunkat, látni, hogy mit csináltunk, hogyan éltünk, és hogy kikkel éltünk együtt – közölte prof. dr. Várady.

A könyv kiadását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség támogatta.

A Művelődési Szövetségnek az egyik nagyon fontos vállalása volt mindig is a megalakulása óta, hogy a szórvány magyar közösségeket erősítse, illetve a szórványból jövő kezdeményezések mellé úgy álljon, hogy azt támogassa, felemelje, menedzselje, mai szóval élve, de mindenképp az emberre, a közösségekre koncentráljon, az ott megfogalmazódó igényekre – közölte Sutus Áron, a VMMSZ elnöke.
Precz István pályafutása során tudósítóként is dolgozott, és már korábban elkezdte gyűjteni a falu történetére vonatkozó fontos dokumentumokat, fényképeket és hanganyagokat. A könyvbemutatón a munkatársak és a közönség egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy érdemes lenne folytatni a munkát, és a szerző gazdag gyűjteményéből a falu jelenét is bemutatni egy következő kötetben.