Az őszi kalászosok vetése nagyrészt befejeződött – tudtuk meg Bata Erzsébettől, a Magyarkanizsai Gazdakör elnökétől, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagjától. A magyarkanizsai község híres jó minőségű termőföldjeiről, melyekbe az elmúlt évekbe, egyre több olyan növény került, ami régebben csak elvétve. A gazdák alkalmazkodnak a megváltozott időjárási viszonyokhoz, és a kukoricát egyre több helyütt váltja fel más, jövedelmezőbb haszonnövény. Manapság öntözés nélkül igencsak nehéz termelni, mert az égiek szűkmarkúan mérik a csapadékot. Bata Erzsébet is ezt hangsúlyozta, amikor az időszerű munkálatokról kérdeztem.
– Az extrém szárazságra való tekintettel az őszi káposztarepce vetése térségünkben szinte teljesen elmaradt. Sok termelő nehéz bemunkálások közepette elkészítette a talajt, várva a csapadékot – magyarázta a gazdakör elnöke, aki az utóbbi időben Orom környékén oly közkedvelt repce termelésére is kitért és elmondta, hogy mivel a repce optimális vetésidején nem volt megfelelő nedvességtartalma a talajnak, sokan kihagyták a vetésforgóból.
– A bevetett területeken sajnos vagy nagyon hiányosan kelt ki a növény, vagy nagy része csírában elszáradt. Így a gazdák repce helyett is kalászosokat vetettek, tehát az elmúlt évihez képest jelentősen nőtt a kalászosokkal bevetett terület – fejtette ki Bata Erzsébet, majd így folytatta: – A megfelelő magágy elkészítése nehéz volt. A sziklakemény talajt csupán tárcsával lehetett valamelyest elegyengetni, és vetés után lehengerelni. Október 25-e és 28-a között környékünkön 25 liter eső esett, ami beindította az elvetett gabonák csírázását. Az elkövetkező magas hőmérsékletek folytán ezek a vetések napjainkban kelnek. Ellenben félő, hogy az ismét bekövetkező, hosszúnak ígérkező szárazsághullám miatt hogyan tud a gyenge növények gyökérzete kifejlődni. Ez a csapadék ugyanis csak 10–15 centiméterre hatolt a talajba – magyarázta a gazdakör elnöke.
– A kalászosok vetéséhez a költségeket minimálisra csökkentették a gazdák, félve a veszteségektől. Túlnyomórészt házilag becsávázott vetőmagot alkalmaztak, minimális alapműtrágya használata mellett, csökkentve a befektetési költségeket, ugyanis az inputanyagok és a terményárak közötti különbség állandóan negatív irányba nő. Az őszön betakarított kultúrák mennyisége rendkívül alacsony, ezért még a meglévő jószágállomány kitartása is kétségessé válik. A terményárak nagyon alacsonyak, amiből a termelők képtelenek megfelelő módon beruházni a következő évre. Az aratás óta jelentéktelen áremelkedés tapasztalható, úgyszólván pang a tőzsde – szögezte le Bata Erzsébet, akit a támogatásokról is beszélt.
– A területalapú támogatásokat és az elmúlt gazdasági évben alkalmazott, fémzárolt vetőmagra vonatkozó támogatásokat nagy részben kifizette a minisztérium. Az üzemanyag-támogatások visszatérítését most végzik a kérelmek átadásának függvényében. A következő gazdasági évre szóló minisztériumi támogatások kidolgozása most folyik, és előreláthatólag a követelményeket illetően sok változás és szigorítás lesz benne – hangsúlyozta Erzsébet. Kérdésemre, hogy milyen munkálatok vannak még soron, és milyennek látja a termelők helyzetét, a következőket mondta:
– Lassan ideje lenne az őszi szántások elkezdésének, de nedvesség hiányában eke és grubber használatáról szó sem lehet. A termelők a csapadékot várják, az időjárás-előrejelzés viszont semmi jóval nem kecsegtet. Egyszóval vidékünkön az agrárium helyzete egyre rosszabb és kilátástalanabb – szögezte le Bata Erzsébet.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
