2024. július 20., szombat
HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK 2024

A cél előtt

Család- és közösségorientált, megmaradást segítő projektek Magyarkanizsán

Fejsztámer Róbert 1979. február 2-án született Zentán. Az általános iskolát Magyarkanizsán, a középiskolát Szabadkán végezte. Végzettsége okleveles közgazdász. 2005 és 2015 között az ICR – Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója, 2006 és 2008 között a Magyarkanizsai Üzleti Inkubátorház igazgatója. A Gazdasági, Pénzügyi és Fejlesztési Főosztály vezetője Magyarkanizsa község önkormányzatában 2015–2016-ban. 2016-tól Magyarkanizsa község polgármestere, a Szekeres László Alapítvány Kuratóriumának elnöke. 2006 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek. 2015-től tagja a VMSZ Tanácsának, 2016-tól a VMSZ Elnökségének. Alapító tagja a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületnek (CMH), a Vajdasági Magyar Regionális Tudományos Társaságnak, a Vajdasági Egészségturizmus Klaszternek.

A Vajdasági Magyar Szövetség magyarkanizsai önkormányzati jelöltlistájának élén Fejsztámer Róbert áll, aki jelenleg is polgármester. Második mandátumának végén, remélve, hogy a harmadik elején, az előttünk álló választások fontosságáról és a tervekről kérdeztük.

Magyarkanizsa község lakosságának 87 százaléka magyar nemzetiségű. Az érdekképviselet itt hatványozottan fontos?
– Amióta az önkormányzatot VMSZ-es többségben irányítjuk, azóta töretlenül gondoskodunk a hatékony magyar érdekképviseletről. Úgy a mindennapi problémák megoldása, az ügyintézések során, mint a tartományi és köztársasági szintek felé irányuló kommunikációban. Mindehhez azonban az szükségeltetik, hogy az önkormányzati vezetés mellett az intézményeinknek, civil szervezeteinknek, sportegyesületeinknek, kultúregyesületeinknek is magyar vonulatuk legyen, hogy birtokában legyenek mindannak, ami a kulturális hagyaték megőrzéséhez, illetve egyáltalán a magyar nyelv megtartásához szükséges. Ehhez viszont az egyetlen magyar lista, a Vajdasági Magyar Szövetség minél nagyobb támogatottságára van szükség.
Magyarkanizsán összesen három lista indul, ezek közül azonban csak a VMSZ listája a teljesen magyar, amely egyébként az összes helyi közösségünkből ad jelölteket. Maga a lista is a községi lefedettséget tükrözi, a magyar nemzeti öntudat megőrzését pedig az, hogy a listán kizárólag magyar képviselőjelöltek vannak. Nem az a legfontosabb, hogy ki lesz a polgármester, vagy hogy a vezetőség hogyan áll össze az önkormányzatban, hanem az, hogy az intézményeinkben megmaradnak-e a magyar vezetőink, a magyar igazgatóink, megmaradnak-e az intézményeink abban a szellemiségben, amiben voltak az elmúlt nyolc évben. Ez a tétje az önkormányzati választásnak, amelynek kimenetele nagy hatással lesz az itt élők mindennapjaira és jövőjére.

Az elmúlt nyolc év a folytonosság jegyében zajlott. Voltak nehezítő körülmények is a Covid ideje alatt, de nagyon sok sikerről is beszámoltunk a Magyar Szó hasábjain. Merre billen a mérleg nyelve?
– Mindazt, amit éves szinten célul tűztünk ki magunk elé, illetve hosszú távon megfogalmaztunk stratégiai dokumentumainkban, a célvonalig vittük. Sok mindent megvalósítottunk, és maradtak olyan feladataink, a nagy léptékű fejlesztések, amelyekhez az önkormányzati költségvetés nem elég. Sőt, többkörös és több évig tartó pályázat szükséges a megvalósulásukhoz. Kisebb értékű, ám a közösség számára nagyon fontos projektjeink, mint amilyen a helyi művelődési házak, közösségi házak vagy épületek, közösségi terek, játszóterek felújítása, frissítése, tartalommal való megtöltése, és a nagy léptékű beruházások, mint a szennyvíztisztító Magyarkanizsán vagy akár egy kerékpárút részbeni kiépítése Horgoson, a sikereinkről adnak számot. Az elmúlt nyolc évet a fejlesztések sokasága jellemezte. A helyben élő közösségek hangját meghallottuk, és a polgári kezdeményezéseknek teret adtunk, segítő jobbot nyújtottunk, illetve megtaláltuk rájuk a forrásokat, amiből meg tudtuk valósítani az elképzeléseket. A közösség megfogalmazza az igényeket, ez eljut az önkormányzathoz, mi pedig ezen dolgozunk, terveztetünk, projekteket készítünk, pályázunk, és az önkormányzat kapcsolatain keresztül eljutunk tartományi, köztársasági vagy nemzetközi szintű pályázatokig, amelyeken megpróbálunk ezekre a projektekre pénzt szerezni. Az elmúlt nyolc évben minden településünkön, minden területen volt fejlesztés, legyen az akár ifjúságpolitika, kultúra vagy infrastruktúra. Önkormányzati sikeresség szempontjából a legnagyobb eredmény mégiscsak az, hogy egészséges és jó az együttműködés a falvak, a civil szféra, az intézmények és az önkormányzat között. A gyakorlati munkát terepen mindig a helyi csapatok végzik el, attól függetlenül, hogy természetesen szükség van hozzá az önkormányzati támogatásra. Ha nincsenek jó csapatok helyi szinten, akkor az ötletig sem jutnánk el, nemhogy a projektek megvalósulásáig.

Ehhez arra is szükség van, hogy a polgármester mind a tizenhárom település igényeit felmérje, és foglalkozzon velük. Hogy lesz ez a jövőben, amennyiben a mandátumának harmadik ciklusába lép?
– Szem előtt kell tartani a jó együttműködést, a helyi szintű ötletek meghallgatását. Amennyiben az elkövetkezőkben is hasonló felállással dolgozunk, nagy célok megvalósítása következhet. Egy érdekes csavar van ebben a történetben, az, hogy – mivel az elmúlt években megvalósítottuk mindazt, amihez elég volt vagy az önkormányzati költségvetés, vagy a kisebb léptékű pályázatok – most feltorlódtak a nagy projektek az elkövetkező időszakra. Legyen szó a kerülőútról vagy épp a Vigadóról, illetve a martonosi, az adorjáni vagy az oromhegyesi bekötőutakról. Nagyon sok olyan, főleg infrastrukturális projekt van előttünk, és rendelkezik már engedélyes tervvel, amelyek nagyon nagy kihívás elé állítják az önkormányzatot, hiszen most azok a projektek kerülnek sorba, amelyekhez nagymértékű külső támogatás kell. A tervek és az elképzelések szempontjából jól állunk, és tudjuk, hogy merre szeretnénk haladni. A nagy horderejű és rengeteg pénzbe kerülő projektek maradtak a következő ciklusra, amelyeket sikeres pályázatok segítségével tudunk megvalósítani.

Akkor minden értelemben a cél előtt állnak? Milyen a programja a VMSZ magyarkanizsai helyi szervezetének az elkövetkező négy évre?
– A községi programba nagyobb léptékű projektek tartoznak, mint a magyarkanizsai fürdőfejlesztés vagy a horgosi régi vasútállomás fejlesztése, illetve az oromi malom koncepciójának befejezése. Vannak településekre lebontható, nagy léptékű fejlesztési tervek is, de a program a család- és közösségorientált, a megmaradást segítő projektekre támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy településenként is legyenek meg a hasonló feltételek a 21. századi élethez, mint ami megvan Magyarkanizsa településen. Ez azt a folyamatos munkát jelenti, mint eddig: utcák, utak, kerékpárutak építését, a szennyvízhálózat további bővítését, az egészségházak, művelődési házak, az intézményrendszer folyamatos felújítását, karbantartását, az oktatási rendszer folyamatos fejlesztését. Nincs olyan projektum vagy olyan program, amely felülírja ezeket az elképzeléseket, vagy alárendeli valaminek. Az a fontos, hogy mindenki magáénak érezhesse a települést, amelyen él. Az elmúlt nyolc év megmutatta, hogy tizenhárom településünkön a lakosok, a közösség a kis problémák megoldásáért sokkal hálásabb, és azok sokkal fontosabbak a számukra. Ezek az önkormányzati költségvetésben kis léptékű beruházások, mégis a közösség számára a legfontosabbak. Meggyőződésem, hogy ha az elkövetkező időszakban megfelelő mértékű felhatalmazással rendelkezünk, akkor a kommunikáció, az együttműködés, a pályázati sikeresség, a közösségi összetartás és a kreativitás szempontjából nem lesz gond a munkával, és kiemelkedő eredményekben bízhatunk!