2024. december 8., vasárnap

Beterelték a jószágot

Behajtási ünnep és csikósfesztivál volt Tóthfaluban

Tóthfalu utcáin szombaton délelőtt lovas kocsis, lóhátas felvonulással vette kezdetét a Dömötör-napi II. Behajtási Ünnep és Csikósfesztivál, ahol összegyűltek a környékbeli lovasok. Bemutatták az ostorpattogtatás hagyományát is. Az esemény szervezője, az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület a lovaskultúra és az ehhez kapcsolódó hagyományok népszerűsítését és ápolását tűzte ki célul, amivel el szeretnék érni, hogy a fiatalabb generációk is megismerkedjenek az állattartáshoz fűződő olyan szokásokkal, mint a lábasjószág, a nyáj és a gulya őszi behajtása a legelőről.
Kálmán Jenő, az egyesület elnöke elmondta:
– Örömünkre szolgál, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban érdeklődnek a lábasjószágtartás és az apróbb jószágok tartása iránt. Sokan jönnek hozzánk lovagolni, megnézték a birkákat, a tyúkokat és a libákat is, és ez adta az ötletet, hogy egy olyan rendezvényt hívjunk életre, amelyen több kisállatot is bemutatunk a látogatóknak. 
Felsőhegyről érkezett a csikósfesztiválra a karikás ostort ügyesen forgató Hanák István, aki elmondta, hogy a karikás ostor valamikor a gulyások egyik alapeszköze, fontos szerszáma volt. A marhák őrzése közben, amikor a jószág már nem hallgatott a gulyásra meg a terelőkutyákra sem, akkor leakasztották a nyakukból a karikás ostort, és azzal utasították rendre a barmot. Ha egy ilyen ostorral odacsaptak, azt megérezte a jószág, még az állat bőrét is képes kihasítani. Ha valami probléma adódott a jószág körül, akkor az előre megbeszéltek alapján tudták, hogy egy bizonyos számú karikásostor-durranás mit jelent, hogy milyen segítségre van szükség a bajban.
A hetven tagot számláló adai Nyergelj, fordulj! Lovasegyesületből két lovas csikós, id. Gyarmat István és ifj. Gyarmat István érkezett Tóthfaluba, akik szőrén ülték meg a lovat. Nyerget még akkor sem tesznek a lovak hátára, amikor többnapos, egyhetes, több száz kilométer hosszú lovastúrákat tesznek. 
– Valamikor a csikósok karikás ostorral hajtották a jószágot, terelték. Ez a dolog mára már csak a hagyományőrzés formájában maradt meg. Szerbiában mások tudomásom szerint nem csinálják már ezt. Mi még megpróbálunk ebből valamit visszahozni, életben tartani, hogy a fiatalok is lássák, hogy milyen élet is volt valamikor a legendás csikósélet – mondta Gyarmat István.
Az egész napos program leglátványosabb része a hagyományos jószágbehajtás volt, amikor kutyák terelte juhnyáj, Bata János gazda birkái előtt szamarak és lovak, lovasok, csikósok vezették fel a menetet a falu nyugati határából. 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Gergely József felvétele