2024. július 25., csütörtök

Nemzetben gondolkodunk – fejlődésben bízunk

Tartalmas előadásokkal és koncertekkel zárult Kishegyesen a Vajdasági Szabadegyetem

A digitális éra előnyeinek és kihívásainak sorra vételével, a mesterséges intelligencia térhódításának elemzésével kezdődött szombaton a Vajdasági Ifjúsági Fórum szervezte Vajdasági Szabadegyetem zárónapjának előadássorozata. Kaszás Zoltán, az OTP csoportszintű IT stratégiai és támogató osztályának ügyvezető igazgatója a kishegyesi Kátai-tanyán szervezett ifjúsági rendezvényen elmondta, hogy az utóbbi években különösen jelentős fejlődésnek indult a digitális szolgáltatások piaca, hiszen ezt az időszakot elsősorban a pandémia határozta meg, melynek következtében mindenki mindent el akart intézni otthonról, a különféle ügyintézési labirintusokba való betérések szükségessége nélkül is. Mindemellett az is jellemző volt az elmúlt időszakra, hogy a munkaidőt már nem lehetett a klasszikus értelemben vett hétfőtől péntekig terjedő időre korlátozni – értékelte –, hamar rá kellett jönni arra, hogy változásokra van szükség ezen a területen is, s az emberek most már mindennap, a nap huszonnégy órájában szeretnének hozzáférést a szolgáltatásokhoz.
Hatalmas sebességgel zajlott le a világban a digitális átalakulás folyamata, a mesterséges intelligencia is folyamatosan átalakulóban van, ezért lényegében arra kell törekednie mindenkinek, aki ennek a folyamatnak, s a következő tíz évnek a győztese akar lenni, hogy elsajátítsa, kontrollálja a technológiákat, tudja azt, minek köszönhetően mi következik a folyamatban.

Az esélyegyenlőség megteremtésében is szerepe van a digitalizációnak, a Covid–19 is bizonyította azt, hogy a mai világban teljesen mindegy, hogy fizikailag éppen ki hol ül, ha hozzáférése van a digitális platformokhoz, akkor ugyanúgy részt tud venni a munkafolyamatokban, saját hozzáadott értéket tud generálni. Maga a pandémia csak felerősítette ezeket az új trendeket, s lényegében minden eddiginél több digitális nomádot teremtett, akik a világ bármely pontján bekapcsolódhatnak a globális cégek munkájába. A szerbiai körülményekről szólva Kaszás elmondta, egyértelműen látható egy folyamatos gazdasági erősödés, mely nagy lépéseket eredményezett a számítástechnika terén is, és megfelelőek az alapok az országban arra, hogy áttörés történjen a következő időszakban a digitális szolgáltatások terén is.

EGYENSÚLYOZÁS KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT

Az Oroszország és Ukrajna között zajló háború előzményeinek felvázolására, politikai kontextusba helyezésére dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vállalkozott a helyszínen, ő a beszélgetés során a történelmi tényeket, körülményeket, az ukrán nemzeti érzület, kulturális önállósodás kialakulásának részleteit is felvázolta, s tette mindezt elsősorban a kárpátaljai magyarság szemszögéből. Abbéli véleményének adott hangot, hogy a mai háború nem az idén vette kezdetét, hanem még 2014-ben, amikor megbukott Viktor Fedorovics Janukovics hatalma, majd Oroszország elfoglalta Krímet. Az elszigetelt harci cselekmények, egyes heves ukrán reakciók korszaka következett, melyek csak mélyítették a már egyébként is fennálló válságot, ami elsősorban abból a nézetváltásból származott, hogy Ukrajnának a továbbiakban nem a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozás politikáját kell folytatnia, hanem egyszerűen átállhat az európai beállítottságú elképzelések megvalósítására. A háború kezdete óta mintegy hétmillió ember hagyta el Ukrajnát, s akkor még nem számoltuk bele, mennyien tartózkodnak jelenleg belső migrációban, mennyien választották Oroszországot menedékhelyként.

A BÉKE INGATAG SZIGETE

Brenzovics elmondta, nehéz lenne megítélni, hány kárpátaljai magyar hagyta el az országot a háború kitörése óta, olyan becsléseket is hallani, amelyek a lakosság tíz százalékáról, s olyat is, amelyek már harminc százalékról számolnak be. Kárpátalja egyelőre a béke szigete, de a megélhetési gondok miatt már huzamosabb ideje nagy volt az ingázás Magyarország és a régió között, s ezt csak felerősítették a harci cselekmények. Mint mondta, pontos adatokat csak akkor lehet közölni, amikor véget ér a háború, s megszámlálják, mekkora népessége is maradt Ukrajnának és Kárpátaljának. Kifejtette: annak ellenére, hogy nincsenek harcok, Kárpátalján is rendszeresek a légiriadók, a pincébe való rejtőzések az esetleges csapások elől, általános bizonytalanság határozza meg a helyzetet.

Brenzovics hangsúlyozta, Ukrajnában a megélhetés, a társadalmi állapotok folyamatos romlásának lehetett mindenki szemtanúja 1991 óta, amikor is az ország bruttó hazai terméke még Kínáéval azonos összeget tett ki. Azt követően dezindusztrializációs, elnéptelenítési és degradációs folyamatok vették kezdetüket, 52-ről 30 millióra csökkent az ország lakossága. A mai háborúról sem lehet hiteles képet kapni: a média hazudik, legyárt egy párhuzamos valóságot, amelynek semmi köze nincs a valós helyzethez – értékelte a magyar politikai vezető.

EZERMILLIÁRDOK ÚJRAGONDOLÁSA

A szombati nap záróelőadásában gazdasági kérdések kerültek terítékre, Csepreghy Nándor, a magyar építési és beruházási minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes elemezte az anyaország és a régió közötti kapcsolatrendszert, a beruházásokat. Mint mondta, az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét évben a nemzetben gondolkodás politikáját folytatta, s ez azt is maga után vonta, hogy a szomszédos államokkal a lehető legjobb kapcsolatok kialakítására törekedett, ami Szerbia esetében meglehetősen kiemelkedő eredményekkel járt. A magyar kormány célja a mindennapok nyelvére, az emberek hasznára fordítani le a nagy politikai célokat – magyarázta –, ennek köszönhetően fejlődik folyamatosan az összeköttetések kialakítása, elsősorban az infrastrukturális projektek megvalósítása a közlekedés terén. Az orosz–ukrán háború egyik velejárója, hogy a kormánynak újra kell gondolnia mintegy tízezer milliárd forintnyi értékű beruházást, a nyár végére el kell dönteni, melyek a prioritások, s mely elképzelések megvalósítása tolódik. Semmiképp sem fenyegeti veszély az olyan fontos nemzetközi projekteket mint amilyen a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése, melynek esetében a kormány továbbra is tartani fogja magát a korábban meghatározott 2025-ös határidőhöz – húzta alá Csepreghy.

A szabadegyetem keretében szombaton délután megtartották a vajdasági vállalkozások termékbemutatóit, workshopokat szerveztek, majd az esti záróünnepség után a Szomszéd fiúk zenekar és a Fingerbang szórakoztatta a közönséget Kishegyesen.