Kedd este a kishegyesi csata tiszteletére tartottak megemlékezést a Szó-Beszéd Polgárok Egyesülete, a kishegyesi helyi közösség és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében. Az esemény a Kishegyesi Könyvtár rendezvénytermében kezdődött, ahol elsőként Csőke Márk történész, majd Tomik Nimród történész tartottak előadást. Ezt követően a megemlékezés résztvevői virágot helyeztek el templomkertben lévő Guyon Richárd szobornál és Virágh Gedeon emléktáblánál.
Csőke Márk elmondta, hogy az 1848/49-es szabadságharc utolsó győztes csatáját Kishegyesnél vívták meg, ahol Jelačić bánt legyőzte Guyon Richárd honvéd tábornok.
Csőke Márk történész a hegyesi csatáról beszélt (Fotó: Lakatos János felvétele)
– Érdekes az ellenfél, hiszen az első hivatalos csatát is Jelačić bán ellen vívták Pákozdnál, és az volt első győztes magyar csata. Az utolsó pedig Kishegyesnél zajlott. Itt egy átfogó támadás indult a Ferenc-csatorna vonala ellen. A magyar hadsereg Szivácnál, Kishegyesnél és Óbecsénék összpontosult és ezeken a helyeken akarták támadni az osztrákokat. Jelačić ezt észrevette, s ezért indított támadást Kishegyesnél, Guyon seregei ellen. Nem tudjuk pontosan mi történt, de valószínűleg a szél bevitte a támadó sereg menetzaját a magyar táborba, így a honvédek fel tudtak készülni az ellenség fogadására. És annak ellenére, hogy meglepődnek, sikerül legyőzni Jelačić seregeit – számolt be a történész, majd hozzáfűzte, hogy az osztrák sereg lényegesen népesebb volt a magyar erőktől.
Tomik Nimród előadásának a témája az 1848/49-es emlékhelyek Vajdaságban volt. Ennek kapcsán elmondta, hogy még mindig számos emlékhely található vidékünkön.
– Azokról a történelmi emlékhelyekről beszéltem, amelyek a mai napig megtalálhatók fizikailag. Nagyon sok emlékmű volt, amit leromboltak, elsősorban az aradi vértanúk szobraira gondolok, a kiemeltekre. De az elmúlt időszakban egyre több Kossuth és Petőfi szobrot avattak fel itt, a Bácskában. Amikor békeidő van, akkor ezeket az emlékműveket meg tudjuk őrizni, sőt, gyarapszik a számuk. De pl. 1918-ba, amikor betörtnek a szerb katonák, akkor az egyik első dolguk volt, hogy főtéren álló szobrokat ledöntsék és az emléktáblákat leverjék. Ezeknek a sorsát a helytörténészek feldolgozták, cikkek, filmek készültek belőle. Egy-egy politikai rendszerben mi az ami megfér, kik azok a történelmi személyek, akik megférnek, és kik azok a helyi emberek, honvédek, akik sírjánál meg tudunk emlékezni. Kishegyes felül van reprezentálva, hiszen itt található az egyetlen-egy Guyon Richárd szobor, nincs másik. Három olyan emlékhely van Vajdaságban, amelyek ütközetet jelöltek, valamint az 1849. január végi események, a szaladás napja, amikor a betörő szerb csapatok számos magyar áldozatot követeltek, erre is három emlékhely van – mondta el a történész, majd arról is szólt, hogy különböző típusú emlékhelyek vannak Vajdaságban, de az a lényeg, hogy megemlékezzenek 1848/49-re.
Kovács Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének elnöke arról számolt be, hogy Kishegyes, Szeghegy és Bácsfeketehegy hármas határában vívta meg Guyon tábornok a szabadságharc utolsó győztes csatáját, július 14-én.
– Ez a győzelem azt bizonyítja, hogy a magyarság, amikor létszámfölénnyel találta szemben magát, akkor össze tudott fogni és győztes csatákat vívni, az elmúlt 177 évben. A magyar összefogással további győztes csatákról tudunk majd beszélni, amelyek azt szolgálják, hogy a vajdasági magyarság élni, boldogulni és fejlődni tudjon a szülőföldjén – fogalmazott Kovács.
Nyitókép: Tomik Nimród, Kovács Károly és Kerekes Zoltán megkoszorúzzák Guyon szobrát (Fotó: Lakatos János felvétele)
