Kirepültek a méhek

A méheknél a fiasítással megkezdődött a méhészeti idény. Ábrahám József adai méhész, a helyi Tamaskó József Méhészegyesület titkára elmondta, hogy jól teleltek a méhcsaládok Ada községben, ahol minimális volt a pusztulás. Szemben az elmúlt évvel, amikor egyes méhészek az egész méhesüket elvesztették a tömeges elhullás miatt. 
– A anyaméhek, amint észreveszik, hogy hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek az éjszakák, elkezdenek petézni a kaptárban. Ilyenkor 27-ről 34-35 Celsius-fokra emelkedik a hőmérséklet a kaptárban. A méhek a mézet hőenergiával átalakítják, elkezdenek dolgozni, és megindul a fiasítás. Az idén már volt egy tisztuló kirepülés február 8-a körül, akkor tudtak kitisztulni a méhek, amelyek kiengedték magukból a bélsarat. Tudvalévő, hogy méhek nem a kaptárban ürítenek, hanem magukba tartják, és ilyenkor szállnak ki kiüríteni. Ezt megelőzően az enyhe időjárásnak köszönhetően december 20-án volt egy tisztuló repülés, de a januári hidegben nem hagyták el a kaptárt – magyarázta Ábrahám József. – Most azt tapasztalom, hogy a méhek intenzíven kezdenek repülni. A méh 12 Celsius-fok fölött már kiszáll. A mogyoró kivirágzott, a fehér nyárfák barkásodnak, a tuják nyílnak. A virágporhordás megindult. A virágpor által jut be fehérje a kaptárba, ami nélkülözhetetlen a fiasításhoz. A mézből nem tudnak méhet nevelni, nekik is kell a fehérje, ami a virágporban található. Minél több virágpor jut be a kaptárba, annál jobban fiasít az anya, és annál jobban gyarapszik a méhcsalád. A fiasítás vízigényes, ezért itatni kell a méheket, mint bármelyik más állatot – tudtuk meg a méhésztől. 
– Ellenben negatív jelenségnek tartom, hogy az előrejelzések szerint a következő két hétben jó idő várható. Éjszakánként sem lesz fagy, napközben pedig 17 Celsius-fok lehet. Ennek eredményeként megindul a természet, a fák elkezdenek rügyezni, megkezdődik a kajszibarack virágzása, viszont nagyon messze vannak még a májusi fagyosszentek. Örülök a jó időnek, mert kevesebb tűzrevaló fogy, a méhek is örülnek, hogy kitisztulhattak és repülhetnek, viszont hosszú távra tekintve, még messze van a tavasz. Még mindig a télben vagyunk, bármikor jöhet egy hidegfront, ami által képes minden elfagyni. Köztük az akác, amelyben megindul a nedvkeringés, a rügyfakadás, mert most éjszakánként nincs fagy. Ha jönnek komolyabb fagyok, az még a repcére is kihat, ha hozza a középső kalászát, akkor az is sérül. Az a bajom, hogy ez a jó idő még korai, elég lenne, ha március derekán, Szent József napján nyílna az idő, mint régen. Látszik a klíma változása, egyre enyhébbek a telek. Bár az idén volt egy kis telünk hóval és faggyal. Két hétig jól megfogta, megfagyott a föld is. Viszont úgy tűnik, hogy a klímaváltozás is itt van. Ezzel együtt kell élnünk, alkalmazkodnunk kell hozzá. A méhek is biztosan próbálnak alkalmazkodni, de lehet, hogy nem tudnak olyan gyorsan, amilyen sebesen változik a klíma – hallottuk a méhésztől. 
A méhész nem pihen télen sem. A tél folyamán értékesíti a mézet a helyi piacon vagy háztól. Vannak műhelymunkák is, amelyek során előkészíti a kaptárokat a nyárra, az idényre. József elmondta, hogy méhészetből él, amivel harminc éve foglalkozik. Jelenleg százharmincnégy méhcsaládja van, de a tavalyi pusztulás előtt százötven is volt. Két méhészkocsija van, amelyeket ha összekapcsol, akkor száz méhcsaláddal tud vándorolni a méhlegelőkre. Az adai méhész kicsit borúlátó a korai felmelegedés miatt, mert attól tart, hogy az esetleges későbbi fagyokban elfagy az akác és sérülhet a repce is, emiatt tavasszal nem lesz méz. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy az idén jól teleltek a méhek.
– Ada községben jól teleltek a méhek, amit más méhészek nevében is elmondhatok. Kevés a veszteség, lehet, hogy a tíz százalékot sem éri el. A 2024/2025-ös tél viszont a méhpusztulás miatt katasztrofális volt. A méhesemben százötven családdal teleltem be, és kilencvenhéttel jöttem ki, vagyis ötvenhárom családom elpusztult. Tudok több olyan méhészről Adán, akinél százszázalékos pusztulás volt, egyetlen méhcsalád sem maradt. Az idei tél sokkal jobban alakult, ez látszik a méheken is, amelyek sokkal jobban néznek ki, valamint sokkal jobban viselkednek a kaptárban. Már betettem egy méhpogácsát január 15-e körül a méhéknek, és újabbat rakok be a napokban, mert már elhordták. A legérdekesebb, hogy az elmúlt ősszel szárazság volt, ugyanolyan mint 2024-ben, viszont most mintha a méhek több virágport hordtak volna be, és lehet, hogy életerősebb téli méheket neveltek. Az ősszel az atka sem úgy viselkedett, nem volt annyi, mint a 2025-ben, előfordulhat, hogy emiatt is jobban teleltünk. Hallottam, hogy Magyarkanizsán és Törökkanizsán volt méhpusztulás. Azt mondják, a méhek ott bélsarat engedtek ki a kaptárakba. Ez előfordul, ha van mészharmat, amelyet ősszel behordanak. A mészharmat a tetvek nedve, illetve rossz téli eleség, mert ezt nem tudják feldolgozni, és a kaptárba ürítenek. Ezt gyomorvésznek, nozémának nevezik – mondta Ábrahám József.