Vegyszerek használata nélkül jobb időkben sem volt könnyű kertészkedni. Mert a több munkával kitermelt zöldségfélét drágábban kell értékesíteni. Napjainkban ez szinte lehetetlen feladatnak látszik, hiszen falvainkban már napszámost is nehéz találni, másrészt a pénztelenségben a vevő még inkább az olcsó árut keresi. A lukácsfalvi Balanyi Sándor azonban mindezek ellenére is kitart az organikus termelés mellett.
Kelendő az újkrumpli (Fotó: Kecskés István)
A bánáti Lukácsfalvát ma is elsősorban a kertészeiről ismerik. A talán kétszázötven lelket számláló faluban már csak néhány család él kizárólag konyhakerti növények termesztéséből. Több mint egy évtizede Balanyi Sándort és családját a vegyszermentes kertészet úttörőjeként ismerik. Kizárólag organikus termeléssel foglalkoznak. A család minden tagja a maga módján hozzájárul a gazdaság munkájához. Termékeik legnagyobb részét pedig a belgrádi piacokon (a vidikovácin és az újbelgrádin) és a kereskedelmi üzletláncokban értékesítik. Nemrég óta Újvidéken is van érdeklődés a termékeik iránt.
– Két és fél hektáron zajlik a termelés. Abból fél hektár gyümölcsös. Körülbelül háromezer négyzetméter fóliasátor alatt van, a többi pedig kinti termelés. Évről évre fel kell újítanunk a biotermeléshez szükséges feltételeket bizonyító tanúsítványt. Ez a napokban megtörtént és a következő egy évben, vagyis 2020. április 20-áig 25 növénykultúra organikus termesztésére vagyunk jogosultak. Ezt a számot és mennyiséget próbáljuk évről évre fenntartani, vagyis azt nyújtani a vevőknek, amit már megszoktak, olyan minőséget adni, amit elvárnak tőlünk – mondta Balanyi Sándor.
Hogy a vevők értékelik Balanyiék munkáját, azt a tavalyi elismerés is bizonyította, amikor a családi kertészetükben termesztett spenót csomagolására címkézhették a A legjobb Szerbiából föliratot, miután a fogyasztók értékelése szerint a bánáti, matador fajtájú, organikus spenót volt a legjobb. Az idén a burgonya számíthat magas osztályzatra.
Minden egy helyen (Fotó: Kecskés István)
Körülbelül hetven nap szükséges a krumpli vegetációjára és április közepe óta már szedik és árusítják a biotermesztésű újkrumplit. Ahogy a házigazdánktól hallottuk, az érdeklődés iránta évről évre nagyobb. Igyekeznek megfelelő minőségű és kinézésű termést felkínálni. Ez utóbbira tekintettel a krumpli szedését is kellő odafigyeléssel végzik. Az is fontos, hogy a termés egy-két nappal a szedés után már a vásárlóhoz kerüljön.
Lukácsfalva a minőségi paradicsomáról is ismert. Nem véletlen, hogy minden évben megtartják a paradicsomnapot. A hűvös, esős idő pedig most kedvez a palántázására. Balanyi Ilona elmondása szerint a vevők már érdeklődnek, az új paradicsom pedig másfél hónap múlva kerül eladásra. A vetőmagot saját maguk választják ki és készítik elő. Mint hallottuk, leginkább a szívparadicsom, a cherry paradicsom és a kis körteparadicsom iránt nagy az érdeklődés.
Balanyiék a termelést 2017-ben, félhektárnyi területen, kibővítették a gyümölcstermesztésre is. Ez újdonság volt számukra, hiszen meg kellett tanulni a gyümölcsfáknak a gondozását. Mintegy háromszáz darab, tíz különböző fajta gyümölcsfájuk van. Kezdve a szilvától az almafafajtákon át a barackokig és a körtefákig. Természetesen ezek is már teljes körben biotermékeket adnak. Ültettek 140 tőke mogyorót is. Tavaly hoztak először termést és az idén is jó hozamra számítanak. Azt tapasztalták, hogy a piacon nagyon keresett a vegyszermentes gyümölcs is.
A termékeik értékét növeli a tény, hogy Lukácsfalva a Császár-tó természetvédelmi rezervátum területén helyezkedik el. Hosszú évek során azonban a vidéken más nem „vágott bele” az organikus termelésbe.
– Számos akciót, rendezvényt, műhelymunkát szerveztünk, amelyben próbáltuk népszerűsíteni ezt a termelési módot. Sokan magukévá is tették, de inkább tanúsítvány nélkül, főként a saját szükségletükre termelnek vegyszermentesen. Számomra ez is egy eredmény. Fontos, hogy minél többen próbálják meg a vegyszerek nélküli termelést, hogy maguk és gyerekeik is egészséges élelmet fogyasszanak – mondta Balanyi Sándor.
Organikus termeléssel Szerbiában mintegy háromszázan foglalkoznak. Elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel és zöldségtermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel és -feldolgozással. A feldolgozott termények jelentős részét az EU országaiba exportálják.
