Az idei mezőgazdasági szezon a szélsőséges időjárási körülmények miatt komoly próbatételt jelentett a termelők számára. A hosszan tartó szárazság és a nyári időszakban tapasztalt rendkívüli hőség jelentősen rontotta a szántóföldi kultúrák terméskilátásait, és számos növény esetében számottevő terméskiesést eredményezett.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) adatai szerint Szerbiában az idén 251 ezer hektáron vetettek napraforgót, ami 2025-höz viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jelent. Az elmúlt tíz év átlagához képest pedig 9,3 százalékkal nagyobb területen termesztik az olajnövényt.
A Verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat a Verbász–Kúla–Óbecse–Szenttamás térségében mintegy 145 ezer hektár földterületet felügyel. Az őszi betakarítási munkálatokról szólva Biljana Dobranić, a szakszolgálat agronómusa elmondta, hogy a térségben jelenleg a napraforgó és a kukorica betakarítása van folyamatban, míg a cukorrépa betakarítása még hátravan.
– A napraforgó az idén is igazolta a termesztésére fordított terület létjogosultságát, hiszen a korábbi évekhez hasonló terméseredményeket produkált. Ez az a növény, amelyik a legjobban tolerálja a talaj nedvességhiányát és a magas hőmérsékletet. Bár a napraforgó betakarítása még nem fejeződött be, elmondható, hogy a hozamok a termőhelytől, a termesztett hibridtől és az alkalmazott agrotechnikától függően jelentős eltéréseket mutatnak. Amikor termőhelyről beszélek, elsősorban a helyben lehullott csapadék mennyiségére, valamint a talaj minőségére gondolok. Ilyen szélsőséges körülmények között különösen nagy jelentősége van annak, hogy valamennyi agrotechnikai intézkedést megfelelő minőségben és időben végezzenek el, illetve hogy a termelő a körülményekhez megfelelő hibridet válasszon – fogalmazott a szakember.
Kiemelte, hogy a terméshozamok még az egymás mellett elhelyezkedő parcellákon is jelentősen eltértek. Zmajevo térségében például 1800 és 3600 kilogramm között alakultak hektáronként, míg a kúlai határban több helyen egy tonna alatti hozamokról is beszélhetünk.
– A napraforgót elsősorban szárazságtűrő ipari növényként emlegetik, népszerűsége pedig az egymást követő aszályos időszakoknak köszönhető – magyarázta Körmöczi Rókus kúlai gazda, aki a tavasszal vetett napraforgót is.
Szavai szerint az ún. felső határrészben 500–1000 kilogramm, az alsó határban pedig 1500–2200 kilogramm termett holdanként. Ami pedig a kukoricát illeti, fajtától függően a felső határrészben 600 kilogrammtól 3 tonnáig, az alsó részen pedig 4–4,5 tonnáig alakult a termés. Ugyanakkor a Kúlától mintegy 15 kilométerre fekvő Bácskeresztúron a határ valamivel több esőt kapott, ezért ott a napraforgó 2,5 tonna körül termett, a morzsolt kukorica hozama pedig elérte az 5,5–6 tonnát is.
A gond az, hogy az árak szinte nevetségesek. A kukorica ára jelenleg 20 dinár kilogrammonként, ami 2 tonna termés esetén 40 000 dinárt jelent. Mire a termelő kifizeti a földbérletet, ami 30 000 dinár, mindössze 10 000 dinár marad holdanként a további kiadások fedezésére. A napraforgónál majdnem ugyanez a helyzet. Ha kapunk 45–50 000 dinár előleget, és ha termett mondjuk 1200 kilogramm holdanként, az 60 000 dinár bevételt jelent. Ebben az esetben a termelő máris mínuszban van – magyarázta Körmöczi Rókus.
Nagy Norbert szintén kúlai termelő hasonlóan vélekedik.
– Több parcellán is volt napraforgónk, az átlaghozam 14–15 mázsa körül alakult, mert voltak olyan földek, ahol 800 kilogramm, de olyanok is, ahol 1800 kilogramm termett. Ez az egyetlen olyan növény, amelyiknek az esetében azt mondhatjuk, hogy meg vagyok elégedve, de a többi kultúra esetében mindenütt az elvárások alatt van a termés. Kukoricából a legrosszabb eredmény 20, a legjobb pedig 28 mázsa volt holdanként. A júliusi és augusztusi hőségben a szemek összesültek, a csövek pedig nem fejlődtek megfelelően. Ebben a pillanatban nehéz az őszi vetésen gondolkodni, hiszen a talaj mindenütt kőkemény – sorolta Nagy Norbert.
Nyitókép: Végéhez közeledik a napraforgó aratása a kúlai határban (Fotó: Paraczky László)
