Minden akadály elhárul október elejére, hogy akár már az őszi félévben ki tudjanak menni magyarországi egyetemi hallgatók külföldi egyetemekre az Erasmus-programban – mondta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Katz Sándor felidézte, hogy hosszú és komplikált jogi procedúra, a kuratóriumok rendbetétele, az Európai Unió Tanácsa korábbi határozatának visszavonása is kellett ehhez, de már az ősszel lesznek olyan hallgatók, akik „rövid mobilitással” külföldön tanulhatnak; teljesen a tavaszi félévtől fog a program felfutni. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz semmilyen különbség az eddig kekvák által fenntartott és az állami intézmények között, de ez az egyetemeken is múlik, hiszen ők is pályáztatják az Erasmust a saját hallgatóik között.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az uniós források felszabadításának érdekében két fontos dolgot kellett tenniük az egyetemeknél: egyrészt újra kellett választani a kuratóriumokat, amit nyílt pályázatok útján augusztus 31-éig megtettek, másrészt a szervezeti és működési szabályzatokat át kellett alakítani úgy, hogy megfeleljenek az állami intézményekre vonatkozó törvényi szabályozásnak. Megjegyezte, a legnagyobb érdeme a kekvarendszernek az intézmények rugalmas finanszírozása volt, hiszen nem költségvetési szervként működtek, hanem hatéves finanszírozási szerződéseik voltak, „ezt szerintem valamilyen formában érdemes megtartani”, viszont a vagyonkezelői funkció teljesen fölösleges volt.
Katz Sándor kiemelte: hallgatóarányosan csaknem kétszer annyi forrást kaptak a modellváltott egyetemek, mint az államiak, ezért fontos lenne már a következő évi költségvetésben valamilyen módon kompenzálni az utóbbiakat, annak ellenére, hogy az első nyolc hónapban fennmarad a kettős rendszer, és csak szeptembertől tér át valamennyi intézmény az új működési modellre.
Kérdésre válaszolva közölte, most kezdődnek a költségvetési tárgyalások, az lenne a cél, hogy az állami intézményeket hozzák közelebb a modellváltott intézményekhez, és ne azok finanszírozását csökkentsék, miközben ugyanez igaz a tanárok fizetése esetében is: az állami egyetemeken dolgozók ne legyenek hátrányosabb helyzetben a többi egyetem tanárainál.
Katz Sándor a Közép-európai Egyetem (CEU) kapcsán kifejtette: tárgyalnak az intézménnyel, és remélik, hogy rövid időn belül rendeződni fog a kérdés. A kormány nyitott arra, hogy a CEU újra teljes diplomát és képzést nyújtó egyetem legyen Budapesten, a többi „az intézményen múlik”.
Nyitókép: MTI/Katz Sándor
