Csaknem negyven fokos hőségben több mint negyven csapat főzte ma a csirkepaprikást a bánáti Tamásfalván, illetve Hetényben. A meleget valamelyest enyhítette a rendezvény helyszíne, a falu parkja. Ugyanakkor megmutatkozott az is, hogy egy fogyatkozó szórványtelepülésen milyen erős a ragaszkodás a közösségi találkozókhoz: többen gyűltek össze a parkban, mint ahányan jelenleg a faluban élnek.
Tamásfalvának egykor kétezer lakosa is volt, ma azonban jóval kevesebben élnek itt. A település szülöttei közül sokan szétszóródtak a nagyvilágban, ám többen évtizedek után is hazalátogatnak.
A tamásfalvi plébániatemplom (Fotó: Kecskés István)
Fotó: Kecskés István
A falu közvetlenül a román határ mentén fekszik, alig néhány száz méterre az Európai Unió határától. Ez azonban mit sem jelent határátkelő nélkül. A helyiek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a földművelés, amely az időjárási viszontagságok miatt egyre kiszámíthatatlanabb. Buszjárat innen és ide nincs, az iskolában pedig csak alsós tagozatok működnek, a felsős diákok a szomszédos Ittabére járnak. Kevés a gyermek, hiszen a fiatalok többsége máshol keresi a boldogulást. Jelenleg mintegy 200–220-an élnek a faluban, az elvándorlás nyomai pedig lépten-nyomon láthatók az utcákon.
– Hetente kétszer, kedden és csütörtökön jár ki az orvos. Jobb lenne, ha minden nap lenne rendelés, de mit tehetünk? A posta is csak a hét két napján működik. Sok minden hiányzik, de közben ki is öregedtünk. A falu elöregedett, a fiatalok elmennek. Van egy halastavunk is, ahová sokan járnak a környékről. Sajnos tavaly óta futballcsapatunk sincs – mondta Kiss Csaba, a tamásfalvi helyi közösség tanácsának alelnöke.
A falunap – a templombúcsú mellett, amelyet Szentháromság vasárnapján ünnepelnek – a tamásfalviak legnagyobb közösségi eseménye.
– A lakosság száma megduplázódott ezen a helyszínen, és ez egy kis közösség számára mindenképpen nagyon fontos. Ilyenkor eljönnek az emberek, találkoznak, beszélgetnek, barátkoznak. A főzőverseny tulajdonképpen csak ürügy erre az egészre, hiszen a barátság és az összetartozás a legfontosabb. Egy kistelepülésnek pedig, amikor ennyien összegyűlnek, ez nagyon sokat jelent, mert csak így tudjuk megtartani a lelket az emberekben – hangsúlyozta Kerekes József, a VMSZ alelnöke.
A rendezvényre nemcsak a környékről, hanem Romániából és Magyarországról is érkeztek vendégek.
Fotó: Kecskés István
A jó hangulathoz nem sok kell (Fotó: Kecskés István)
– Idén pontosan húsz éve annak, hogy testvértelepülési kapcsolatot ápolunk Heténnyel. Hasonló a két település neve is: Hetin és Hetény, illetve Hosszúhetény. 2001-ben mi voltunk az elsők, akik megtaláltuk ezt a települést, ugyanis Hetény nevű falvak ifjúsági találkozóját szerveztük. Azóta is virágzó kapcsolatban állunk Tamásfalvával – mondta Poór Gabriella, a hosszúhetényi Nemes János Művelődési Központ igazgatója.
Miközben a szépkorúak a bográcsok mellett sürögtek-forogtak, a fiatalok sportvetélkedőkön mérték össze ügyességüket. A rendezvény ismét bebizonyította, hogy egy kis közösség számára a találkozások, a közös élmények és az összetartozás jelentik a legfontosabb megtartó erőt.
Nyitókép: Kerekes József köszönti az egybegyűlteket (Fotó: Kecskés István)



