Rázósnak szokás zsargonban nevezni az olyan ügyeket, problémákat vagy időszakokat, amelyben nagy a tévedés kockázata, és komoly feszültséggel jár azt átvészelni. Azt eddig is tudtuk, hogy a XXI. század gazdasági és társadalmi fejlődésének kulcsa valószínűleg nem az lesz, hogy mennyi kőolaj vagy földgáz áll rendelkezésre, hanem hogy mennyi olcsó, folyamatosan rendelkezésre álló villamos energiát tud előállítani az emberiség. Azok az országok, amelyek stabil, nagy kapacitású és alacsony kibocsátású villamosenergia-rendszert építenek ki, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert az iparban, a mesterséges intelligencia fejlesztésében és az életszínvonal javításában. Az emberiség jövőjét az energiaellátás – és ezen belül különösen a villamos energia – alapvetően meghatározza. Szinte minden modern technológia az elektromosságra épül. A közlekedés, az ipar, a kommunikáció, a mesterséges intelligencia, az egészségügy, sőt az élelmiszer-termelés is egyre inkább elektromos energiát igényel. A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy ezt a folyamatosan növekvő igényt képes lesz-e a világ fenntartható módon kielégíteni. Elsősorban érdekes annak tükrében, hogy a belső égésű motorokat a gépjárműiparban is az elektromotorok kezdik felváltani. A kerékpárok sem a régiek már, hiszen a haladást egy kis elektromotor is segíti, így sokkal kényelmesebb és kisebb erőfektetést igényel a haladás. Azt, hogy ezt valóban haladásnak lehet-e nevezni, sokat lehet vitatni. Nem vicc, ma már valóság, hogy korunk embere nem ritkán elektromos kerékpáron vagy villanyautóval tesz meg kisebb távolságokat is, majd otthon szobakerékpáron tekerve próbálja meg a kondícióját megőrizni.
A feszültség fokozódik
Az áramigény rohamosan nő, mivel ma már szinte minden árammal működik. Az elmúlt száz évben a világ villamosenergia-fogyasztása folyamatosan emelkedett, de most új korszak kezdődik. Ennek fő okai az elektromos autók terjedése, a hőszivattyús hűtés és fűtés elterjedése, az ipar elektrifikációja, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia óriási energiaigénye, valamint a fejlődő országok életszínvonalának növekedése, ami a fogyasztás növekedésével jár. Egyes becslések szerint 2050-re a világ villamosenergia-fogyasztása akár meg is duplázódhat.
Lesz-e elegendő áram?
A kérdés igen csak aktuális. A válasz pedig az, hogy valószínűleg igen, ám nem mindenhol és nem mindig. A kihívás nem csupán az energiatermelés, hanem annak időbeli és térbeli elosztása. A klímaváltozás miatt az extrém hőhullámok ma már gyakoribbak, mint korábban. A szakértők szerint a jövőben hasonló forróságra még gyakrabban kell számítani. Szakemberek szerint a mai éghajlat még csupán az előszele annak, ami a következő évtizedekben vár ránk. Gondolhatnánk, hogy akkor a napenergia lehetne a nyerő. Az sem jelent azonban tökéletes megoldást önmagában. Nappal például sok napelem termel, miközben este nő meg ugrásszerűen a fogyasztás. Szélcsendes időben ugyanakkor a szélerőművek alig termelnek. Ezért egyre fontosabbá válnak a nagy kapacitású energiatárolók, a szivattyús energiatározók, illetve az intelligens villamos hálózatok. Az utóbbi években sok ország felismerte, hogy a kizárólag nap- és szélenergiára épülő rendszer nem mindig elegendő. A nukleáris energia reneszánszában látják sokan a megoldást, de ezzel kapcsolatban is merülhetnek fel kételyek, aggodalmak. Az a helyzet, hogy világszerte új atomerőművek épülnek, fejlesztik a kis moduláris reaktorokat, számos ország meghosszabbítja meglévő erőműveinek üzemidejét. Sokak szerint a század közepére a nukleáris energia ismét meghatározó szerepet kaphat, de azért erre nem mindenki fogadna nagy tétekben. Az AI fejlődése új kihívást jelent. A mesterséges intelligencia energiaéhsége ugyanis jelentős. Egyetlen nagy adatközpont annyi villamos energiát fogyaszthat, mint egy közepes város. Emiatt a nagy technológiai vállalatok saját erőművek építését és hosszú távú energia beszerzési szerződéseket kötnek.
Két fő forgatókönyv képzelhető el a jövőt illetően. Az optimista forgatókönyv szerint a fejlett nukleáris technológia és az olcsóbb energiatárolás jelenthet megoldást. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha a beruházások elmaradnak, egyre gyakoribb áramhiányok jelentkezhetnek, az energia ára tartósan magas maradhat, ami lassíthatja a gazdasági növekedést. Ezek miatt nőhetnek az országok közötti feszültségek az energiaforrásokért, ami akár fegyveres konfliktusokhoz is vezethet. De vajon mit jelent ez Szerbia és Vajdaság számára? Szerbia villamosenergia-termelése jelenleg nagyrészt szénre támaszkodik, de egyre több naperőmű és szélerőmű épül. Hosszabb távon szükség lesz az átviteli hálózat korszerűsítésére, nagyobb energiatároló kapacitásokra, regionális villamosenergia-együttműködésre, nem utolsósorban pedig új alaperőművek megépítésére.
Nyitókép: Pixabay
