A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége szervezésében pénteken két témakörben tartottak szakmai fórumot Péterrévén. A szépszámú érdeklődőnek először a meggyültetvények telepítéséről dr. Zoran Keserović egyetemi tanár, a Vajdasági Gyümölcstermesztők Egyesületének elnöke tartott bemutatóval egybekötött előadást, majd Csizmadia György, a magyarországi Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének képviselője beszélt a bodzatermesztésről és a hozzá kapcsolódó tudnivalókról.
Zoran Keserović többek között elmondta, hogy Szerbiában 2015 óta a meggy a tíz legfontosabb exportált mezőgazdasági-élelmiszeripari termék közé tartozik, mégpedig fagyasztott formában. Az országban a legnépszerűbb az Oblačina meggy, míg friss fogyasztásra főként a magyar nemesítésű fajták, a Piramis és az Érdi bőtermő terjedtek el, amelyek az itteni körülmények között is kiválóan teremnek.
– Az utóbbi években Szerbiában nőtt az érdeklődés a meggytermesztés iránt, és bővült a meggyfával beültetett területek nagysága is. Számításaim szerint jelenleg mintegy 4500 hektár meggyültetvény van az országban, s ez azt jelenti, hogy a mogyoró után ez a második legkedveltebb gyümölcs. A nagyobb ültetvények tulajdonosai rázógépekkel vagy önjáró betakarító kombájnokkal rendelkeznek, ugyanis a meggy betakarítása igen költséges. Amennyiben rázógépet használnak, a költség csaknem 3-4 dinárt tesz ki kilogrammonként, ha viszont kombájnt alkalmaznak, nagyjából 2 dinár. Ezzel szemben a kézi szedés kilogrammjáért 18-19 dinárt is elkérnek, tehát csak azok tudják csökkenteni a termelési költségeket és megőrizni a jövedelmezőséget, akik korszerű gépesítéssel rendelkeznek – mondta a szakember.
Kiemelte, hogy a meggy kilogrammja az elmúlt években hozzávetőleg 30 eurócent és 2 euró között mozgott, így például 2014-ben 1 euróba került. A korszerű ültetvények telepítési költségei nem túl magasak, de nagy odafigyelést igényelnek.
– A költség és a bevétel függvényében úgy gondolom, hogy a meggy továbbra is az egyik legperspektivikusabb gyümölcsfajta marad, bár az országból sajnos szinte kizárólag fagyasztott formában exportáljuk. Sajnálom, hogy nem végtermékként, például kandírozott vagy aszalt meggy formájában értékesítjük, hanem ezeket inkább behozzuk – mutatott rá Keserović.
Az előadást szépszámú érdeklődő kísérte figyelemmel (Fotó: Paraczky László)
Magyarországon a bodza termesztése 1979-ben kezdődött, az első ültetvények telepítésével. A fellendülés igazán a 2000-es évek elején és közepén volt, amikor a termesztett terület nagysága megkétszereződött. Ez részben az 1999-ben megalakult BOTÉSZ (Bodzatermelők Termelő Értékesítő Szövetkezete) létrejöttének is köszönhető.
Csizmadia György elmondta, hogy a bodzát több évtizeddel ezelőtt is gyűjtötték, hiszen gyógynövényként és természetes színezőanyagként is ismert. Az utóbbi harminc évben azonban a természetes színezőanyagok, mint a a fekete berkenye (arónia) és a fekete répa, fokozatosan visszaszorították a bodzát, mivel ezek iparilag könnyebben termeszthetők.
– A Covid után felélénkült az étrend-kiegészítők piaca, és nőtt a kereslet, hiszen a bodza, mint gyógynövény vírusos időszakokban, például influenzajárvány idején erősíti az immunrendszert, ezáltal jelentős védelmet nyújt az emberi szervezetnek. Ide sorolhatók az egyéb gyógyászati felhasználási lehetőségek is: a magas, vörös színanyag-tartalom miatt vérszegénység esetén, de terhesség alatt is ajánlott fogyasztani, mivel nincs ismert mellékhatása – mondta Csizmadia György.
A szakmai fórumon jelen volt Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója is, aki elmondta, hogy Szerbiában egyelőre nem termesztenek bodzát, csupán a vadon termő növény virágját és termését gyűjtik. Kiemelte, bízik abban, hogy a közeljövőben a bodza nagyobb teret kap a mezőgazdaságban, mivel megfelelő kezeléssel, hűtéssel és minimális tárolással jól értékesíthető a nemzetközi piacon. Ugyanakkor ismertette a termelőkkel a várható pályázati lehetőségeket is.
– Március elejétől igénybe vehetők a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap kölcsönei, mindössze egyszázalékos kamattal, ugyanakkor a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság is minden évben több típusú pályázattal jelentkezik. Kezdő és fiatal termelők is pályázhatnak például gyümölcsös telepítésére, a szükséges eszközökre, csepegtető öntözőrendszerre és egyéb beruházásokra. Nem szabad megfeledkezni a köztársasági lehetőségekről sem, hiszen a mezőgazdasági minisztérium az adott termelői évben lehetőséget nyújt a beruházások részleges visszatérítésére – mondta Molnár Viktor.
Fehér Kálmán, Óbecse község falugazdásza úgy véli, hogy az aszályos időszakok miatt egyre több gazda fontolgatja a gyümölcstermesztésre való áttérést.
– Ez volt a kiindulópontja a mai előadásnak: közelebb hozni az érdeklődőkhöz a meggy és a bodza termesztésének lehetőségeit. A gazdák pedig majd eldöntik, milyen irányban haladnak tovább – mondta Fehér Kálmán.
A térség mezőgazdasági termelői pénteken első kézből kaphattak hasznos, a gyakorlatban is jól alkalmazható szakmai tanácsokat.
Nyitókép: Dr. Zoran Keserović egyetemi tanár a meggyültetvények telepítéséről és a meggy jelentőségéről beszélt (Fotó: Paraczky László)
