A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat a Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határban mintegy 145 ezer hektár földterület felügyeletét végzi. Biljana Dobranić, a vállalat agronómusa elmondta, hogy az őszi vetések állapota jó, a hótakaró is a legjobbkor érkezett.
− Az elmúlt év végén és az idei év elején az erős fagyok veszélyeztették az őszi búzát és az árpát, mivel ezek a növények felkészületlenül léptek a téli időszakba. Az optimális vetési időszak lehetővé teszi, hogy a búza és az árpa a hideg megérkezése előtt bokrosodási fázisba lépjen, mert ebben az állapotban a növények ellenállóbbak a kifagyással szemben. A későbbi vetésű kalászosok sokkal érzékenyebbek a fagyra, a búza számára a kétleveles állapot a legkedvezőtlenebb. A január 3-án hullott hó teljesen megvédte az őszi vetéseket a kifagyástól, vagy ahogyan errefelé nevezzük, a száraz fagytól. Ami az olajrepcét illeti, az időben elvetett növény felkészülten lépett a télbe: 6–8 leveles állapotban és fejlett gyökérzettel hosszabb ideig képes elviselni az alacsony hőmérsékletet, mint azok a növények, amelyek az őszi időszakban a késői vetés és kelés, valamint a kellő mennyiségű nedvesség miatt lemaradtak a fejlődésben – sorolta Biljana Dobranić.
A kérdésre, hogy mi a helyzet a rágcsálókkal, a szakember elmondta, egyelőre nem tapasztalhatók jelentősebb károsodások. Ennek ellenére a termelők legyenek résen, és figyeljenek oda a rágcsálók megjelenésére, amelyek más táplálék hiányában az üde, zöld növényállományokra térnek át.
− A gazdáknak azt tanácsoljuk, hogy kövessék a rágcsálók állományát, az aktív járatokat és az általuk kialakított gócok (bucka) megjelenését, és megfelelő csalétek alkalmazásával időben reagáljanak. Fontos továbbá, hogy a csalétekkel ellátott járatokat betemessék, mivel ezzel védik a ragadozó madarakat is, amelyek szintén szerepet játszanak a rágcsálók számának szabályozásában − fogalmazott.
Az agronómus kifejtette, hogy februárban, amint az időjárási körülmények megengedik, el kell végezni a talaj rétegenkénti agrokémiai vizsgálatát a könnyen felvehető nitrogén mennyiségének meghatározására (N-min módszer). A búza esetében három mintát vesznek három mélységből: 0–30 cm, 30–60 cm és 60–90 cm, hogy valós képet kapjanak a könnyen felvehető nitrogén mennyiségéről és a talaj nedvességéről. Egy-egy minta legfeljebb 10 hektáros területre vonatkozik.
− Amennyiben nagyobb nitrogénadag szükséges a fejtrágyázáshoz, azt két részletben kell kijuttatni: az első adagot – a tervezett mennyiség 60 százalékát – a tavaszi vegetáció beindulásakor, a fennmaradó részt pedig két héttel később, az intenzív növekedési fázisban. Be kell tartani a búza fejtrágyázására vonatkozó javaslatokat, mivel a nitrogénhiány terméscsökkenést okoz, a növény fejlődése visszamarad, és nem képes kihasználni genetikai terméspotenciálját. A túlzott nitrogénellátás szintén kedvezőtlen hatású: a növények túlzottan buján fejlődnek, könnyebben megdőlnek, és fogékonyabbá válnak a betegségekre – magyarázta a verbászi szakszolgálat agronómusa.
Nyitókép: A hótakaró megvédi a fiatal növényt a kifagyástól (Fotó: Paraczky László)
