A hosszú, száraz és enyhe időszak nem kedvezett az őszi búza vetésének, mert nehezítette a talajmunkát, azért a termelők többsége az esős időszakra várva az optimális vetési idő (október 5–20.) után vetette el a kenyérgabonát. Tekintettel arra, hogy az őszi kalászosok közül a búza a legigényesebb, ezért csak akkor termeszthető sikeresen, ha a talaj tápanyagszintje jobb az átlagosnál. A részletekről
Biljana Dobranićot, a verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat agronómusát kérdeztük, aki elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kései búzavetésnek kedvezőtlen hatásai vannak, mert a növénynek nem marad elegendő ideje megerősödni a télre, ezért gyengébb hozamokkal kell számolni. Ezenfelül a sikeres kelés érdekében a vetőmag mennyiségét legalább 10−15 százalékkal növelni kell, hogy a bokrosodási csomó az optimális (3-4 cm) mélységben alakulhasson ki.
− Az időben elvetett búza csírázásához és keléséhez legkedvezőbb a 14 és 20 °C közötti hőmérséklet, ezért fontos októberben vetni, ilyenkor ugyanis a növény 5–7 nap alatt kicsírázik. Az idén szeptemberben és októberben alig volt csapadék, emiatt a búza vetése novemberre tolódott, amikor adottak voltak a feltételek – mondta a szakember.
Biljana Dobranić, a verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat agronómusa megjegyezte, ha az őszi búza vegetációs időszakának kezdetét alacsony hőmérsékletek kísérik (az optimális időn túli vetés esetén – november és december hónapban), a kelés csak januárban vagy februárban várható, a hótakaró mennyiségétől függően.
– A búza fejlődésének a legalacsonyabb hőmérsékletekre legérzékenyebb fázisa a kétleveles állapot, és amennyiben a növény így várja a telet, a hideg miatt hirtelen nő a kifagyás kockázata. Az őszi búza ilyenkor tavaszi búzaként viselkedik, ezért nem képes kellő mértékben kialakítani a hozamot. Az optimális időben elvetett búzához képest a november 10. utáni vetés esetén 30–40 százalékos terméscsökkenéssel kell számolni. Az ilyen növények gyengébben gyökeresednek, nem tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat a talaj mélyebb, 60–100 cm-es rétegeiből – magyarázta a szakember.
A kérdésre, hogy mennyi műtrágyára van szüksége a búzának a normális fejlődéshez, a válasz egyértelmű – vegyünk talajmintát.
− Ami a nitrogént illeti, hektáronként 60−140 kg ajánlott, emellett 30–70 kg/ha foszfor (foszfátban kifejezve) és 40–90 kg/ha kálium (kálium-oxidban kifejezve). Bár az ősszel kijuttatott nitrogén egyrészt elősegíti a szármaradványok lebontását a talajban, másrészt segíti a növény kezdeti gyors növekedését, fejlődését. A téli hónapok átvészeléséhez nem kell nagy adagot kijuttatni, ugyanis a 60 kg feletti nitrogénmennyiség hatására a búza túlfejlődhet, ami negatívan befolyásolja a növény áttelelését. Talajmintát a legjobb januárban venni, és az N-min módszer alapján elvégezni a fejtrágyázást, amint azt az időjárási körülmények lehetővé teszik. Figyelni kell a kártevők, gyomok és betegségek megjelenését is, mert az ilyen állományok érzékenyebbek és fokozottan ki vannak téve a kórokozók és gyomok támadásának – sorolta a szakember.
Biljana Dobranić kiemelte, hogy semmilyen agrotechnikai intézkedés nem tudja teljes mértékben befolyásolni a késői vetési időpontok miatti elkerülhetetlen terméscsökkenést, ezért ajánlott tiszteletben tartani az optimális vetési időszakot.
Nyitókép: Az őszi vetés legfontosabb eleme a jó talajmegmunkálás (Fotó: Paraczky László)
