Füst, kolbász, nevetés

Ötödik alkalommal tartották meg a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központban a hagyományos disznótort, melynek fő célja, hogy a helyi és vidéki fiatalok meglássák, megtapasztalják, hogy egykoron hogyan történt a disznó feldolgozása. A novemberi bemutató a helyi magyarság egyik legnépszerűbb közösségi eseményévé vált.

Valka Károly, Kúla község alpolgármestere elmondta, a valamikori disznóvágások bemutatását olyan elképzeléssel indították el, hogy abban nemtől és korosztálytól függetlenül mindenki megtalálja a saját érdeklődési körének megfelelő programot.

– Mindent úgy csinálunk, ahogyan valamikor szüleink, nagyszüleink csinálták. Kivételt egyedül a szalmával történő perzselés jelent, itt sajnos ezt nem tudjuk bemutatni, a munkát gázpalack segítségével oldjuk meg. Nagyon örülünk, hogy sok fiatal eljött, és hogy a járókelők is benéznek, hiszen legtöbbjüknek a gyermekkorát idézi ez a téli hagyomány. Szerintem éppen a hagyományok és a kultúra az, ami szorosan összeköti közösségünket. A mai disznótoros rendezvény is erről szól– mondta Valka Károly.

Goga Zsolt, a Népkör elnöke szerint az idén is sikerült már kora reggel jó hangulatot teremteni az egyesület udvarában, hiszen minden a helyén van, az eseménysorozatot pedig élőzene kíséri.

‒ A böllérek mind tapasztalt szakemberek, így zökkenőmentesen zajlik a 230 kilós disznó feldolgozása. A vendégek és az érdeklődők láthatták, hogyan történik a sertés pörkölése, a szétszedése, a kotlákban rotyog a hurkának való, sül a töpörtyű, hamarosan keződik a kolbász készítése. Az igazán hideg, havas és disznóvágásra ideális időben a férfiak számára házipálinkát, forralt bort és forró teát készítettünk, a nagyteremben pedig az asszonyok hájas kiflivel, lekváros fánkkal és az ilyenkor hagyományos disznótoros reggelivel várnak mindenkit – sorolta Goga Zsolt.

A sertés szétszedését Kiss Péter kúlai hentesmester irányította. Elmagyarázta, hogy Kúlán íratlan szabálynak számít, hogy hogyan, milyen sorrendben dolgozzák fel a kocát.

‒ A szúrást a forrázás követi, majd jön a perzselés. Ezt követően rémfára kerül, fejjel lefelé, levágjuk a fejét, amit külön szétszedünk, majd felvágjuk a disznót, kiszedjük a belső részt, végül az egész disznót kettéhasítjuk. Leszedjük a hájat, a szalonnát, kicsontozzuk a bordákat, és szép lassan minden egyes darab az asztalra, illetve a kotlákba kerül – magyarázta a fő böllér.

Miközben az erre a célra felállított sátrak alatt feldolgozták a disznót, a népkör nagytermében külön programok és foglalkozások várták a legkisebbeket. Gyöngyfűzést és csuhébaba-készítést tanulhattak, készíthettek fenyődíszeket, és természetesen a disznótor rajzolással való megörökítése is szerepelt a programban. A foglalkozásokat Hugyik Karolina, a népkör kultúrtanácsának elnöke vezette.

A rendezvényt a község vezetőségének képviselői mellett megtekintette Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes is, aki elmondta, az ilyen és hasonló rendezvények nagyon fontosak az identitásmegőrzés szempontjából, hiszen ezeket az értékeket tovább kell adni a fiatalabb generációknak. A Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság 2025-ben is finanszírozza a vajdasági hagyományos rendezvényeket, erre a célra 25 millió dinárt osztottak szét a pályázók között.

Kozma Lívia, a Vajdasági Magyar Szövetség kúlai szervezetének elnöke a hagyományos disznótoros reggeli elkészítésénél segédkezett.

‒ A konyhán a népkör női szakcsoportjainak tagjai már kora reggel szorgoskodtak. Lepirították a hagymát, amelyet a sült vérhez keverünk – ez manapság már kevéssé ismert fogás, sokan még nem is találkoztak vele. Emellett a felszeletelt májat kicsit lisztbe forgattuk, majd megsütöttük. Roston szalonna is készült, a finom étkek mellé pedig savanyúságot tálaltunk. Így állt össze a hagyományos disznótori reggeli – sorolta Lívia.

A kúlai disznótoros rendezvényre a magyarországi testvérváros Kalocsa képviselői mellett kiskőrösi vendégek is érkeztek. Az esemény az esti órákban élőzenével és közös mulatsággal zárult.