A hosszan tartó nyári aszály csökkentette az idei kukorica- és szójatermést, ugyanakkor növekedett az őszi kalászosok, valamint a repce termesztése. A tavaszi vetésű növények közül egyedül a napraforgó vészelte át a kedvezőtlen éghajlati feltételeket. Az elmúlt évek szélsőséges viszonyai miatt a termelők egyre inkább az őszi vetésű kultúrák termesztésére összpontosítanak.
Az aratást követően a gazdák azonnal hozzálátnak a tarlómaradványok rendezéséhez és az alapműveléshez. Arról, hogy a munkálatokat megelőzően, illetve a munkafolyamatban mire kell odafigyelni Bógáncs Andrijašević Líviát, a Verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat agronómusát kérdeztük, aki elmondta, az alaptrágyázás alkalmazása előtt ajánlott kijuttatni a teljes foszfor- és káliumadagot, amelyet a talajvizsgálatok és a termesztett növény igényei határoznak meg.
− A vetés előtt a talajtól függően egy hektáron 40–60 kg foszfor és 40–50 kg kálium kiszórása javasolt. A nitrogén esetében a termesztett növény számára előirányzott összmennyiség 40–60%-át szükséges hozzáadni, ha búzát tervezünk, a vetés előtt vagy közvetlenül utána 60–80 kg nitrogén kijuttatása ajánlott. A repcének hasonló igényei vannak, ám ennek az ipari növénynek több káliumra és időnként kénre van szüksége. Ami a szeptember elején elvetett repceállományokat illeti, jelenleg a kétleveles fejlődési fázisban vannak, a szeptember közepéig elvetett növények pedig a csírázás és a kelés fázisában. Azokon a területeken, ahol egyáltalán nem hullott csapadék, a kelés lelassult, akadályokba ütközött, vagy a növény ki sem kelt. A repceföldek vizsgálatakor a leveleken káposztabolha (Phyllotreta sp.) okozta károsodás észlelhető, a repcedarázs (Athalia rosae) és a különböző levéltetvek jelenlétét egyelőre nem észleltük. A káposztabolhák apró méretű, csillogó bogarak, amelyek a keresztesvirágú növényeket károsítják azzal, hogy jellegzetes lyukakat rágnak a levelekbe. Bár a lárvák a gyökereken élnek, a kifejlett bogarak kártétele a legjelentősebb, különösen a száraz, meleg tavaszi időszakokban, ami szitaszerűvé teheti a leveleket. A védekezéshez rovarölő szerek használata, illetve vetőmag csávázás szükséges. Szerencsére régiónkban a legtöbb termelő rovarölő szerrel csávázott vetőmagot választ, ami jobb védelmet nyújt a növényeknek a kelési fázisban – magyarázta az agronómus.
(Fotó: Paraczky László)
Az őszi kalászosokat illetően Bógáncs Andrijašević Lívia elmondta, az árpa vetésének optimális ideje szeptember 25-e és október 15-e között van. Az ekkor vetett növények bokrosodott állapotban várják a telet, így jobban viselik az alacsony hőmérsékleteket. A stabil termesztés érdekében nem ajánlott túl korán vetni, mivel a meleg ősz miatt az állomány fokozottan ki van téve a levéltetvek támadásának, ami növeli a vírusos betegségek kockázatát. Fontos tudni továbbá, hogy nem ajánlott ugyanazon a parcellán több éven keresztül árpát vetni, mivel a monokultúra növeli a kórokozók és talajlakó kártevők felhalmozódásának veszélyét. A mélyszántás és a növényi maradványok beforgatása viszont csökkenti a kórokozók fertőzőképességét és elpusztítja a rovarok telelőhelyeit.
A verbászi agronómus egyúttal felhívta a termelők figyelmét, hogy csakis ismert eredetű, fémzárolt vetőmagot használjanak. A fungicidekkel csávázott, egészséges vetőmag a fejlődés korai szakaszában ellenállóvá teszi a fiatal növényeket a legfontosabb betegségekkel szemben.
A káposztabolha a repce levelét támadja, abból táplálkozik (Fotó: Paraczky László)
Nyitókép: Az őszi kalászosok vetése előtt különösen fontos a talaj előkészítése (Fotó: Paraczky László)
