Hétfőn tiltakozó megmozdulást tartottak a mezőgazdasági termelők Kula községben. A sziváci, veprődi, cservenkai és lipári gazdák attól tartanak, hogy az eddig általuk bérelt állami földek egy arab vállalkozó kezébe kerülnek. Több ezer hektáros földterületekről van szó, amelyek jelentős hasznot termelnek.
A tiltakozó megmozduláson részt vett Nagy Attila kulai gazda is, aki arról számolt be lapunknak, hogy ők személy szerint nem érintettek, mert a kulai határban nem fognak földeket elvenni, de szolidaritást vállaltak a községbeli érintett gazdákkal.
A gazdálkodó elmondása szerint az arab vállalkozó meg szeretné vásárolni a sziváci Bácska mezőgazdasági vállalatot, de a vállalat földterületeit nem találja elég nagynak, ezért állami földterületekre is igényt tart. Nagy szerint csak Belgrád jár jól, ha megkötik ezt az üzletet.
– Vajdasági földeket ad ez az állam azért, hogy Belgrádban valósítson meg befektetéseket az arab úriember. A szántóföldeket nem lehet levinni Szerbiába, de ha eladják, akkor az anyagiakat igen. Azt is tudni kell, hogy ha most 30 évre odaadják ezeket a földeket, és ez a vállalkozó befektet, akkor többé nem fog lemondani róluk. Ezek a földek a szüleinké, a nagyszüleinké voltak, és most jön egy külföldi, hogy ő művelje őket – mondta a kulai gazda.
Az állami földek kapcsán felmerül az is, hogy Kula községben még nem történt meg a vagyon-visszaszármaztatás. Nagy szerint ez akadályba fog ütközni, ha odaadják az állami földeket.
– Probléma, hogy a vagyon-visszaszármaztatás még mindig nem lett végrehajtva a községben, viszont az állami földeket most odaadják az arabnak. Miből fogják visszaszármaztatni a földeket, ha alig marad állami terület? Idejön az arab, és megműveli a földjeinket, amit mi is meg tudnánk tenni. A neki kínált feltételeket nagyon sok községbeli gazda is szívesen elfogadná. Miért kell a földeket egy idegennek adni, amikor az árut is eladhatnánk neki? Képletesen mondva azt tesszük, hogy eladjuk az aranytojást tojó tyúkot, ahelyett, hogy a tojást adnánk el – panaszolta értetlenül a kulai gazda.
A gazdák megmozdulása egyelőre semmilyen nagyobb reakciót nem váltott ki sem községi, sem köztársasági szinten.
– Az az érzésünk, hogy egyik a másiknak passzolgatja a labdát. A kulai polgármester elment betegszabadságra, a helyettese pedig azt ismételgette, hogy ők nem tehetnek semmit, mert az állami földekért az állam a felelős. Az állam részéről az illetékes minisztérium pedig nem igazán akar foglalkozni az ügyünkkel. Részünkről ezek csak kezdeti lépések voltak, szeretnénk normális keretek között rendezni a dolgot, de nem tudjuk hová fajulnak a dolgok. Vannak gazdák, akik jelentős hiteleket vettek fel, ők biztosan nagyon elszántak lesznek – mondta Nagy, aki szerint nagyobb tiltakozó megmozdulások is várhatók, ha nem rendezik ezt az ügyet. A kulai gazda úgy véli, hogy ez az eset túl mutat a község határain.
– Ma megtették Kula községben, és nincs garancia rá, hogy holnap nem teszik meg más vajdasági községekben is. Ebben mindannyian érintettek vagyunk – mondta Nagy.
