A szabadkai zsidók deportálásának hetvenedik évfordulójára emlékeztek hétfőn a Zsinagógában. 1944. június 16-án mintegy négyezer zsidót hurcoltak el a haláltáborokba, ami nemcsak a zsidó közösség sorsára és történelmére nyomta rá bélyegét, hanem a város sorsára és jövőjére is nagy hatással volt.
– Hét évtizeddel ezelőtt erőszakkal vitték el a szabadkai és észak-bácskai zsidókat a koncentrációs táborokba. Azonkívül, hogy emlékezünk az akkori eseményekre, és lerójuk kegyeletünket az ártatlan áldozatok előtt, az akkori események folyamatát is meg kell vizsgálni, mindez ugyanis nem 1944-ben vette kezdetét, az csak a végző fázisa volt egy őrült, beteges politikának, mely az ellenségeskedést hirdette, és azt, hogy egyesek értékesebbek másoknál – mondta Maglai Jenő polgármester beszédében.
Mint a polgármester rámutatott, az 1935-ben Nürnbergben meghozott első szegregációs törvényt, mellyel lehetővé tették a zsidók üldözését, sajnos sok más Németországhoz közeli vagy náci ellenőrzés alatt álló ország is meghozta.
– Kötelességünk a Szabadkán megmaradt kis zsidó közösségnek segíteni, és megőriznünk mindazon értékeket, amelyeket a zsidó közösség ránk hagyott. Meggyőződésem, hogy ezt az önkormányzat meg is teszi, mert ez is egy üzenet, mellyel megmutatjuk, hogy soha többé nem ismétlődhetnek meg a hetven évvel ezelőtt történtek – hangsúlyozta.
A megemlékezésen Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete kiemelte, ép ésszel érthetetlen és elfogadhatatlan az a politikai ideológia és gépezet, amelyek 70 éve a gyűlöletet szították, s hozzátette, megengedhetetlen, hogy a deportálás és a holokauszt megismétlődjön, erre a legjobb garancia a szabadkai Zsinagóga falára kiírt üzenet tiszteletben tartása: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.
A megemlékezésen megkoszorúzták a Pap Pál utcában, az egykori gettóban állított emlékhelyet, melyet az áldozatul esett zsidóknak állítottak, majd a megjelentek a Zsinagógában megtartott alkalmi műsor után az udvaron álló emlékműnél is elhelyezték a kegyelet virágait.
A megemlékezés keretében a városháza dísztermében a budapesti zsidó kántorok hangversenyére is sor került.
