2025. augusztus 14., csütörtök

Új rezervátum a Dunán

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete bioszféra-rezervátummá, ezzel együtt az Európai Amazonas részévé nyilvánította a Bácskai Duna Mentét. Erről Az ember és a bioszféra elnevezésű UNESCO-program Nemzetközi Koordinációs Tanácsa hozott döntést.

Bezdán környéke turistaparadicsom (Fotó: Fekete J. József)

Bezdán környéke turistaparadicsom (Fotó: Fekete J. József)

A Bácskai Duna Mente rezervátum Zombor, Apatin, Hódság, Bács és Palánka környékét és 176 635 hektár területet ölel föl, amelyen négy védett övezet fekszik. Közülük kiemelkedően fontos a Felső-Duna Mente és a Karađorđevo kiemelt természetvédelmi rezervátum. Ezek a legóvottabb vizes élőhelyek a Duna mentén, gazdag árterületekkel, erdőkkel, szigetekkel, homokpadokkal, elágazásokkal, változatos élővilággal, kulturális emlékekkel.
A Bácskai Duna Mente bioszféra-rezervátum immár egyike a világon az UNESCO által elismert 669 bioszféra-rezervátumból álló hálózatnak, amely a kiemelt környezetvédelmi értékek megőrzését szolgálja, egyben népszerűsíti területén a fenntartható fejlődést.
Az Európai Amazonas rezervátum nemcsak amiatt egyedülálló a világon, hogy a kontinens legnagyobb természetvédelmi övezete, mintegy 700 kilométer hosszan fekszik, hanem hogy öt ország területét csatolja egymáshoz.
Az Európai Amazonas napját 2013 óta július 14-én ünneplik a régióban, számos, zömmel oktatási rendezvénnyel.

A prezentáció résztvevői (Fotó: Fekete J. József)

A prezentáció résztvevői (Fotó: Fekete J. József)

Egyébként a Coca-Cola Alapítvány támogatásával 2011-ben megkezdődött a Felső-Duna Mente speciális környezetvédelmi rezervátum revitalizálása, ennek során a Környezetvédelmi Világszervezet (WWF) a terepen található vizes élőhelyek réti-mocsári élőhelyeit kívánja megújítani, tekintettel a természeti környezet helyi, regionális és európai jelentőségére.
A terület 2001-ben került nemzetközi védelem alá, a 20 000 km²-nyi védett területen nem csupán a réti sasok, a fekete gólyák fészkelnek, hanem egyéb madarak, vidrák, mocsári élőlények és növények is egybentartják az ökoszisztémát. A WWF úgy tervezi, hogy 2020-ig a Duna folyása mentén kétmillió hektárnyi területet revitalizál.
Az ebbe a nagy rendszerbe tartozó Bácskai Duna Mente bioszféra-rezervátumot idén június 14-én vette föl a rezervátumok listájára az UNESCO, és pénteken mutatták be a zombori megyeházán a város, a Tartományi Környezetvédelmi Titkárság, valamint a WWF világszervezet rendezésében. A prezentáción Duška Dimović, a WWF szerbiai programigazgatója közölte, hogy a Bácskai Duna Mente Szerbiában a második bioszféra-rezervátum, Vajdaságban első, ami elsősorban a környezetvédelmet szolgálja, de remek fejlesztési lehetőség, mert az ember és a környezet harmonikus együttműködését szavatolja.

Az érintetlen természet a Kengyiján (Fotó: Fekete J. József)

Az érintetlen természet a Kengyiján (Fotó: Fekete J. József)

A rezervátum nem jelenti azt, hogy a helyi lakosságnak egyszerre nagyon jó lesz, de lehetőséget ad rá, hiszen beletartoznak a helyi kulturális értékek, a természet hagyományos tisztelete, fölhasználása, és ami különösen fontos, az ökoturizmus nyújtotta lehetőségek.
– Városunk területén Monostorszeg, Bezdán és Béreg tartozik a rezervátumhoz, ami számunkra azért fontos, mert egyesíti magában a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődés lehetőségeit – nyilatkozta Dušanka Golubović, Zombor polgármester asszonya. – A mostani prezentáción az illetékes köztársasági és tartományi szervek, illetve a területileg érintett önkormányzatok arról tájékoztatják egymást, hogy miként használhatók ki a természeti adottságok anélkül, hogy megpróbálnánk uralkodni fölöttük.
Goran Trivan környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy Szerbiában adottak a természeti szépségek és megőrzött a biodiverzitás, csak éppen nem népszerűsíti őket, a helyiek számára meg természetes, hogy mások által irigyelt környezetben élhetnek. Az országnak védenie kell ezeket a helyeket, és a környezetvédelmi minisztérium ehhez minden lehető támogatást megad.

A látvány magáért beszél (Fotó: Fekete J. József)

A látvány magáért beszél (Fotó: Fekete J. József)

– Hangsúlyoznom kell, hogy a biodiverzitás megóvása tekintetében Szerbia a 40. helyen van a világon, és ebből nem szabad engednünk. Az államnak, a helyhatóságoknak és a civil szférának ebben együtt kell működniük. Kétségtelen, hogy sok tennivaló van az országban, lehet, hogy a három szféra nem mindenben ért egyet, de az kétségtelen, hogy tennünk kell, ha eredményeket várunk – fejtette ki a miniszter.

Magyar ember Magyar Szót érdemel