Szerbiában tavaly december elején újra megjelent a madárinfluenza. Az első megbetegedéseket Koviljban észlelték, majd Belgrád perifériáján, ezt követően január második felében Nagybecskereken, majd a közép-bánáti körzetben. A vízimadarak, elsősorban a hattyúk esetében kimutatott H5N8-as madárinfluenzáról van szó. Az illetékes minisztérium 2017. január 26-án Szenttamásnál a Duna‒Tisza‒Duna-csatorna környékét, a nagybecskereki Jezero 3 térséget, valamint Bótos településnél a Temes folyó környékét fertőzött és veszélyes övezetté nyilvánította ‒ olvasható az Állategészségügyi Igazgatóság honlapján.
A hivatalos információ szerint a DTD-csatorna Szenttamáson áthaladó szakaszán egyik polgártársunk egy elpusztult hattyút talált, elvitte analízisre, és ott megállapították, hogy a hattyú H5N8-as vírussal fertőzött, és emiatt pusztult el.
Az Állategészségügyi Válságközpont vezetője, Saša Ostojić a minisztériumi határozattal kapcsolatban részletes tájékoztatást adott, és azt is elmondta, hogy az előállt helyzet mennyire lesz hatással a mindennapi életre.
‒ Ha bebizonyosodik, hogy egy adott területen fertőző betegség jelentkezett, a minisztérium meghozza a határozatot a fertőzött, illetve veszélyeztetett területté nyilvánításról. A helyszín 3 kilométeres körzetét fertőzött, 10 kilométeres körzetét pedig veszélyeztetett területnek minősíti. A madárinfluenza könnyen terjedő és átvihető fertőző betegség, és a hangsúly a megelőzésen van, azaz el kell kerülni a fertőzött madarakkal való akár közvetett, akár közvetlen érintkezést. A vírussal fertőzött házi szárnyasokra ugyanez vonatkozik. Ilyenkor be kell zárni a létesítményeket, amelyekben vannak, és klinikailag át kell vizsgálni minden egyes állatot. A veszélyeztetett területen szigorúan tilos bármilyen baromfi szabadon tartása, és tilos a vadászat. A minisztérium bizonyos esetekben engedélyezheti ezeken a területeken a szárnyasok forgalmazását, ha betartják a higiéniai előírásokat, és ha ez kockázat nélkül végrehajtható. Mindenképpen meg kell akadályozni a vírus bevitelét a szárnyasok tenyésztési területére, hiszen ez óriási gazdasági veszteséggel járna, mert ha a vírus egyszer bejut egy ilyen területre, például csirkefarmra, később nagyon nehéz hatástalanítani – mutatott rá az állategészségügyi szakember.
A kérdésre, hogy legkevesebb mennyi ideig tarthat a veszélyeztetett övezetté nyilvánítás, elmondta, hogy legalább 30 napig, de ez szorosan összefonódik az előállt helyzettel, a fertőzés nagyságával és a körülményekkel ott, ahol megjelent a vírus.
Időközben a szenttamási önkormányzatban összeült a községi válságtörzs. Az ülésen, amelyen felmérték az előállt helyzetet, részt vet a dél-bácskai körzet vezetője is. Határozat született többek között a vízpartok rendbeszedéséről, megtisztításáról, a nád kivágásáról, a vízimadarak állomáshelyeinek fertőtlenítéséről, továbbá az egykori Elan Hotel teljes megtisztításáról, mint ismeretes, az épület az elmúlt évtizedek alatt egy hatalmas galambház lett.
A téma kapcsán a Graditelj Közvállalat megbízott igazgatóját is megkerestük, aki elmondta, hogy a minisztérium határozata a vállalatba is megérkezett, és ennek értelmében azonnal megtették a kellő intézkedéseket, a munkaegységeknek pedig kiosztották a feladatokat.
‒ Mivel vállalatunk van megbízva az állati tetemek begyűjtésével a község területén, minden elhullott madarat, szárnyast kötelező bejelenteni nálunk. A bejelentést követően dolgozóink kimennek a terepre, és biztonságos feltételek közepette eltávolítják az elpusztult állatot, vagyis az erre előirányzott konténerbe teszik. Ezek után értesítjük az állategészségügyi felügyelőséget, ők a madár tetemét az intézetbe viszik, ahol megállapítják, hogy fertőzött-e a vírussal. Éppen ezért felhívom a polgárok figyelmét, hogy ha elpusztult madarat vagy háziszárnyast találnak, ne se bántsák, mert eltávolítása dolgozóinknak a feladata. A polgárok a 730‒158-as telefonszámon tehetnek bejelentést – mondta Darko Nenezić.
Mindent összegezve, pánikra egyelőre nincs ok, a madárinfluenza ugyanis az emberre nem veszélyes.
