A Z generáció tagjai nem fordulnak el a munkától, és a munkaerőpiaci adatok sem támasztják alá azt a gyakran hangoztatott sztereotípiát, miszerint a fiatalok kevésbé lennének munkára készek – írja a Beta a német dpa hírügynökség összeállítása alapján.
A kérdés különösen aktuális a nemzetközi ifjúsági nap, augusztus 12-e előtt. Enzo Weber, a német Munkaerő-piaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) szakértője szerint a rendelkezésre álló adatok egyértelműen cáfolják azt a képet, hogy a Z generáció tagjai kerülnék a munkát. Az elmúlt évtizedekben ugyanis jelentősen nőtt a fiatalok munkaerőpiaci jelenléte, miközben a munkaidejük nagyjából hasonló az idősebb korosztályokéhoz. A munkahelyváltás gyakorisága sem utal arra, hogy a fiatalok kevésbé lennének elkötelezettek.
Az IAB mikrocenzuson és munkaerő-felmérésen alapuló adatai szerint 2015 és 2025 között több mint hét százalékponttal emelkedett a 20–24 évesek munkaerőpiaci aktivitása. A korosztály száz tagja közül 77 dolgozik vagy aktívan keres munkát, ami az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb aránya. A diákok körében is jelentős növekedés figyelhető meg. A 20–24 éves hallgatók munkaerőpiaci aktivitási aránya 2015 és 2023 között több mint 19 százalékponttal, 56 százalékra emelkedett.
A szakértők szerint elsősorban nem a munkához való hozzáállás változott meg, hanem az, hogy a fiatalok mit várnak el egy jó munkahelytől. A koronavírus-járvány tapasztalatai, a családokon belül mindkét partner magasabb foglalkoztatottsága, valamint az önálló döntéshozatal iránti igény egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy felértékelődött a rugalmas munkavégzés. A home office, a rugalmas munkaidő és a szaktudás hiánya szintén átalakította az elvárásokat. A fiatalok tehát nem feltétlenül kevesebbet akarnak dolgozni, hanem nagyobb beleszólást szeretnének abba, hogy milyen körülmények között végzik munkájukat.
A szakértők szerint ezért a generációk közötti vita helyett nagyobb bizalomra és felelősségre lenne szükség. A Z generációval kapcsolatos, lustaságra vagy alacsony munkakedvre épülő általánosítások ugyanis nem tükrözik a munkaerőpiaci adatok által kirajzolt képet.
A Z generációt – a meghatározástól függően – általában az 1990-es évek végén és a 2010-es évek elején születettek alkotják.
Nyitókép: Pexels.com
