Az augusztusi hőségben egy szajkó fürdik önfeledten a Nagyradanovác közelében működő erdei itató vizében. Az erdős területek állandó madara a szajkó, más néven mátyásmadár. Híres utánzó, kitűnően imitálja a többi erdei madár hangját, ami megtévesztheti a gyanútlan természetjárókat. Éber, minden gyanús neszre figyel, ő az erdő őrszeme, vészkiáltására az erdőlakók odafigyelnek. Mindenevő, rovarokat, kis emlősöket, madártojásokat, fiókákat fogyaszt. Kifosztja más madarak fészkét, ezért nem tartozik a védett madárfajok közé. Télen bükk- és tölgymakkot is eszik, melyeket elrejt, de nem mindig emlékszik raktárai helyére, így akaratlanul is hozzájárul az erdők megújulásához.
Nyitókép: Gergely József felvétele
