A szárazság a tűzveszélyt is fokozza: a Delibláti-homokpusztán immár ötödik napja küzdenek a lángokkal, amelyek eddig mintegy 1500 hektárnyi erdőt és aljnövényzetet érintettek.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter tegnapi nyilatkozata szerint a Duna vízállása a vaskapui vízerőműrendszer üzembe helyezése óta még soha nem volt ilyen alacsony. A vízerőművek villamosenergia-termelése jelenleg mintegy 50 százalékkal marad el a többéves átlagtól, és a létesítmények kapacitásuk mindössze 20–30 százalékán működnek. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy valamennyi generátor üzemel, és minden rendelkezésre álló vízhozamot energiatermelésre használnak fel.
A Duna alacsony vízállása nemcsak Szerbiában okoz nehézségeket. Đedović Handanović szerint a kialakult helyzet Magyarországon, Romániában és Bulgáriában az atomerőművek hűtése szempontjából is kihívást jelent. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hőhullám idején jelentősen megnőtt az áramfogyasztás, elsősorban a légkondicionálók használata miatt. Đedović Handanović ezért ismét takarékosságra kérte a lakosságot. Mint mondta, érdemes odafigyelni arra, hogy ne működjön a légkondicionáló olyan helyiségben, ahol senki sem tartózkodik, illetve ne maradjanak feleslegesen felkapcsolva a lámpák és bekapcsolva az elektromos berendezések.
A környező országokban kialakult helyzet a villamosenergia-piacra is hatással van. A miniszter közlése szerint az áram ára a piacon megawattóránként akár az 500 eurót is elérheti. Ez jelentős pénzügyi terhet jelent, Szerbia azonban villamosenergia-szükségletének nagy részét továbbra is önállóan fedezi.
A NIS helyzetéről
Az ország energiabiztonsága szempontjából ugyanakkor Đedović Handanović szerint jelenleg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS helyzetének rendezése jelenti a nagyobb problémát. Mint fogalmazott, a finomító jelenleg „hónapról hónapra, engedélytől engedélyig” működik. Az alacsony vízállás okozta nehézségek idővel elmúlnak, a NIS esetében azonban tartós megoldásra van szükség ahhoz, hogy a finomító zavartalanul szerezhessen be kőolajat, és stabil maradjon az ország energiaellátása. A MOL és a NIS orosz tulajdonosai között zajló tárgyalások a miniszter tájékoztatása szerint a végső szakaszban vannak. Hangsúlyozta, hogy a végleges megállapodás létrejötte nem Szerbiától függ, ugyanakkor Szerbia megvédte saját pozícióját. Amennyiben létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy a MOL átvegye a vállalatot, Szerbia szerinte kedvezőbb helyzetbe kerülhet, mint amilyenben 2008-ban volt.
