Az év vadvirága kezdeményezés célja a Magyarországon honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A 2026-os év vadvirágára a Vadonközösség weboldalán lehetett szavazni, a jelöltek a száraz gyepekhez kötődő fajok – homoki árvalányhaj, pézsmahagyma és kék szamárkenyér – voltak. A szavazatok alapján 2026-ban az év vadvirága a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) lett.
A homoki árvalányhaj mint az alföldi homokpusztáink jellegzetes faja, elsősorban a Duna–Tisza közén fordul elő, kisebb, elszigetelt előfordulásai ismertek (voltak) a középhegység peremein, a Kisalföldön és a Nagykanizsa körüli homokpusztákon is. Kisebb állományai közül sok megsemmisült az utóbbi időben a különböző beruházások, emberi beavatkozások következtében. Hasonlóképpen szűntek meg állományai a Homokháton is.
Világállománya igen kis területre korlátozódik: Ukrajnában a Dnyeper menti homokterületeken jelenik meg, kisebb foltokban Oroszország délkeleti részének homokterületein, elszigetelten pedig Európa néhány más homokterületén is. A faj védelmét és fennmaradását leginkább élőhelyeinek, alkalmas termőhelyeinek megőrzésével tudjuk biztosítani.
Szűk elterjedési területén túl izgalmas sajátsága terméseinek viselkedése: ha nedvesség éri magukat a terméseket, a hosszú szálkák (hajak) megcsavarodnak, és elkezdik befúrni magukat a talajba – így kerülve el, hogy a pusztákon gyakori szelek idő előtt tovafújják őket.
Nyitókép: Facebook/Farkas Sándor
