Kettős érzéseink lehetnek, ha visszatekintünk az Formula–1 2016-os évadára. Való igaz, hogy a mese ugyanaz volt, mint az előző két évben, csupán ezúttal máshogy alakult a történet vége, hiszen Nico Rosbergnek csapattársként első alkalommal sikerült legyőznie Lewis Hamiltont az év végi elszámolásnál. Ugyanakkor 2010 óta először avattak új bajnokot a sorozatban, az idény pedig hozott egy újabb emlékezetes párharcot, számos sporttörténeti jelentőségű pillanatot és a Formula–1-re jellemző politikai vitákat, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy különlegessé tegyék a Mercedes-uralom harmadik felvonását.
A 2014-es cím nehezebb, és a 2015-ös könnyebb bebiztosítása után bizonyára nem sokan fogadtak arra, hogy fordulhat a kocka a német csapat belharcában, ám Hamiltonból most nem sugárzott az az összeszedettség, ami egy évvel korábban érinthetetlenné tette őt. Melbourne-ben, Monzában és Szuzukában is gyengén rajtolt az élről, ezzel tálcán nyújtva át Rosbergnek a jobb eredményt, emellett több gondja volt a motorral is, ami Sanghajban és Szocsiban az időmérőjét, Sepangban pedig a győzelmét dobta kukába. De Rosberg szezonja sem volt tökéletes: néhányszor időbüntetést kapott a futamon bemutatott manővereiért, köztük Ausztriában is, ahol az utolsó körben ütköztek Hamiltonnal. Ennél is nagyobb felfordulást okozott a barcelonai első körben látott összeakadásuk, amely kettős kieséssel végződött, és kettőjüknek zárt ajtók mögött kellett hosszasan magyarázniuk bizonyítványukat a vezetőség előtt. Rosberg és Hamilton között az év végén aztán mindössze öt pont döntött a német javára, és látva, hogy mennyi mindenen mentek keresztül a rekordhosszúságú szezon során, nagyon könnyen fordítva is zárulhatott volna a párharcuk.
A Mercedes idén csak két győzelmet engedett ki a kezéből, és mindkét alkalommal a Red Bull volt résen, az a csapat, amelynek sikerült visszakapaszkodnia a konstruktőri második helyre a gyengébb 2015-ös szezon után. Az év szenzációját kétségtelenül Max Verstappen szolgáltatta, aki azonnal igazolta a főnökei bizalmát, amint az év negyedik futama után egy eleinte vitatott döntéssel felléptették őt az anyacsapatba, míg a hazai futamán félrenyúló Danyiil Kvjatot visszaküldték a Toro Rossóhoz. Verstappen azonnal teljesítette az elképzelhetetlent: kihasználva a Mercedes lebőgését, érvényre juttatva csapata taktikáját és visszaverve Kimi Räikkönen támadásait, már új csapatával teljesített első futamát megnyerte, egyúttal pedig 18 évesen két és fél évet faragott a mindenkori legfiatalabb F1-es győztes rekordján. A továbbiakban dobogókkal, merész előzésekkel és egy halom év végi elismeréssel nyomatékosította, hogy a sport jövőjének meghatározó alakja akar lenni, és az is sokatmondó, hogy már most ő az, akivel legkevésbé szeretnek összekerülni a riválisok a pályán.
A holland tündöklése ellenére több szezon végi értékelés a csapattársát, Daniel Ricciardót nevezte meg 2016 legjobb pilótájaként, akinek legfőbb erénye talán éppen az volt, hogy nem rettentette el őt a Verstappen-jelenség, és gyakran volt válasza tinédzser kollégájának a tempójára – például Malajziában, ahol a győzelemért folyó harcban verte vissza a támadását.
A Red Bull előretörése a Ferrari visszaesését is eredményezte. Az olaszok állandó bajnoki reményei ezúttal is nagyon korán szertefoszlottak, és szinte napról napra veszítettek lendületükből. Már alig emlékezhetünk arra, hogy a szezonnyitó rajtjánál Sebastian Vettel és Räikkönen még az élre lőtt, hiszen a szezon féltávjától már a dobogós eredmények is elapadtak. Két pilótájuk ugyan kiegyenlített csatát vívott, összesen nyolc alkalommal cseréltek helyet az egyéni tabellán, de ez végül csak a bajnoki 4. és 6. helyre volt elég. Míg a mezőny rangidősének számító finn pilóta újabb szintet lépett, és az időmérőkön már jobb is volt Vettelnél, addig a német versenyző a szétszórtság, frusztráció jeleit mutatta gyakori rajtbaleseteivel és elmaradhatatlan rádiós kirohanásaival.
A három nagy csapat és a többiek teljesítménye között jól látható szakadék tátongott, amelyet azért olykor egyeseknek sikerült átugraniuk. A Force India Sergio Pérez három dobogójának is köszönhetően konstruktőri negyedikként zárt, ami a csapat eddigi legjobbja, miután a visszaeső Williamst tudták onnan letaszítani a szezon végére. A McLaren-Honda ugyan megbízhatóság és tempó terén is előrelépett a 2015-ös mélypontról, de ez is kevés volt ahhoz, hogy Fernando Alonso és Jenson Button a dobogó közelébe kormányozhassák az autót. A Toro Rossónál Carlos Sainz jóval felszabadultabbá vált, miután Verstappen eltűnt a másik autóból, és autója egy évvel korábbi Ferrari-motorjaival is képes volt meglepetésekre. Az újonc Haas még erős pontszerzésekkel robbant be, de a sokasodó műszaki meghibásodások hamar megtörték az amerikaiak lendületét. A gyári Renault a visszatérése első évében még építkezett, de eközben minden várakozást alulmúlt. Peter Sauber pedig eladta anyagilag küszködő csapatát, amely végül csak a szezonhajrában tudott több pontot szerezni a Manornál – utóbbiak viszont először voltak képesek meccsben lenni a mezőny hátsó felének többi csapatával.
Sajnos az F1-nek továbbra sem sikerült levetkőznie a döntéshozásban olykor felbukkanó fejetlenséget: ezúttal az év elején két futamra bevezetett új időmérő-lebonyolításon, valamint a csapatok és a versenyzők közötti rádiós kommunikáció korlátozásán botránkozhattunk meg. Idővel aztán mindkét szabályt vissza is vonták.
A szezon utánra is maradt meglepetés, Rosberg ugyanis bajnokként bejelentette visszavonulását, ami a csapatát is váratlanul érte, hiszen decemberben kapkodva kellett új pilóta után kutatniuk. Hamilton új társát mostanáig sem nevezték meg, és a Mercedesnél már közölték, hogy január 3-a előtt erre nem is fog sor kerülni, így legalább az ünnepek alatt nem kellett emiatt a híreket pásztáznunk. Fejlemények viszont már születtek a pilótakeresésben, és könnyen lehet, hogy az egyik legnagyobb fordulat még csak ezután jön majd. A Mercedes ülésére első számú esélyesként Valtteri Bottas lépett elő, akit viszont a Williams vonakodva enged el, hiszen mindenképpen szeretnének egy tapasztalt versenyzőt soraikban tudni az új szabályok és a Lance Stroll képében érkező újonc pilótájuk mellé. Felmerült azonban egy megoldás arra, hogy a Mercedes is megkapja Bottast, és a Williams is a tapasztalt versenyzőt: Felipe Massa. Az a Massa, aki szeptemberben Monzában bejelentette az F1-ből való visszavonulását, aztán Interlagosban a körülmények és a közönség segítségével a sport történetének egyik legérzelmesebb búcsúzkodását produkálta. Viszont mind a brazil, mind a Williams tett már utalást arra, hogy zajlanak a tárgyalások, s Massa döntésén múlik, hogy a Mercedes ráteheti-e a kezét Bottasra. Ez nagyon valószínűnek tűnik, ugyanis a Sauber a minap bejelentette, hogy Pascal Wehrlein lesz Marcus Ericsson csapattársa.
