A sajtót böngészve erre a hétre az alábbi témákat választottuk ki.
Jegyeket, bérleteket! Már ki lehet váltani a hónaposjegyeket – Diákok hónaposjegy költségének megtérítése – Visszatérítik a diákok hónaposjegyei árának egy részét – A hónapos-jegy csupán 75 százalékát fizette ki a szabadkai önkormányzat – A hónapos jegy 3000, illetve 2000 dinár.
Leginkább filmeken láthattuk-hallhattuk – vagy élőben tapasztaltuk –, hogy amikor az ellenőr Magyarországon fölszáll a vonatra (esetleg más járműre), megszólal: Jegyeket, bérleteket! Egyértelmű tehát, hogy a nyelvünk megkülönbözteti a rövidebb időszakra szóló jegyet a hosszabb időre szóló bérlettől. A bérlet tehát: „Elővételben megvásárolt jogosultság. Egy szolgáltatás, főleg közlekedési eszköz többszöri vagy állandó igénybevételére, színházi előadások, hangversenyek vagy más szolgáltatások sorozatos látogatására, többszöri belépésre szóló jog a jegy előre megváltásával.”
A vajdasági magyar nyelvben azonban ebben a jelentésben szinte elvétve fordul elő a bérlet kifejezés, valószínűleg azért, mert a bérletjegyen a „mesečna karta” szerepel, aminek a magyar fordítása szó szerint hónapos jegy. Valójában tehát a bérlet is valamiféle jegy, csak ezt nem lyukasztják ki vagy tépik el, tehát különbözik az egyszeri használatra vagy egy napra szóló „igazi” jegytől.
Példáinkban a hónapos jegynek három írásmódja szerepel: hónaposjegy, hónapos-jegy és hónapos jegy. Aki írásban a bérlet helyett mégis a vidékünkön elterjedt változatot használja, az akkor jár el helyesen, ha hónapos jegynek írja.
Teqballozzunk egy kicsit! A teqball-lal 2018-ban találkoztam először.
A teqball a labdarúgás és az asztalitenisz elemeinek kombinálásával kialakított sportág, amelyet ívelt asztalon játszanak. A játékosok – a karok és a kezek kivételével – a test bármely részével hozzáérhetnek a játékban alkalmazott futball-labdához. Fiatal sportág, magyarok fejlesztették ki, hét évvel ezelőtt mutatták be Budapesten.
Mivel új sportágról van szó, természetesen helyesírási bizonytalanság is jelentkezhet körülötte, annál is inkább, mert a szótárakban még nem szerepel. Könnyíti viszont a dolgunkat, hogy nyilvánvalóan a ball szó is szerepel benne, amit elsősorban a futballból igen jól ismerhetünk. Eszerint akár analógia alapján is megállapítható, hogy a toldalékolása ugyanúgy történik, helyesen tehát teqballal. Nyilván a futballhoz hasonlóan képezünk is belőle új szavakat, pl. teqballozik.
A magyar helyesírás szabályainak 93. pontja kimondja, hogy a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük, például: tollal, vádlottól, füttyel, könnyé stb. A szabály azonban nem érvényesíthető a tulajdonnevekre, illetőleg a szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzóhoz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk, például: Hermann-nál, Széll-lel, Bernadett-től, Mariann-nal; Bonn-nal, Bükk-kel, Tallinn-nak; Knorr-ral; Blikk-kel, Szerelmes szonett-tel (címek); illetve: balett-táncos, sakk-kör, rossz-szívű (= gonosz).
A félreértés tehát abból eredhet, hogy a tulajdonnevek és az összetételek esetében ugyan nem érvényes az egyszerűsítési szabály, de más esetekben igen. Tehát a teqball-labdát valóban kötőjelezni kell, de a teqball toldalékolásakor elhagyunk egy l betűt.
Pufog, pufogtat. Szerencsére csak közhelyeket puffogtat – …ugyanazokat a 25 évvel ezelőtti mondatokat puffogtatják, előrelépés viszont nincs – A BBC liberális lózungokat puffogtat – Magára valamit adó külügyminiszter nem puffogtat frázisokat, nem beszél a levegőbe.
Az 1980-ban kiadott értelmező szótárunkban a pufog hangutánzó szó mellett szerepel a puffog is, de a fölsorakoztatott idézetekben ez utóbbi alak csupán egyszer fordul elő.
Jókai Mór ezt írta: Lett iszonyú csata és tombolás; csizmasark, székláb, puskaagy pufogott; Gárdonyi Géza pedig: A következő pillanatban pufogott rajtam a botja. Hasonló példák mellett csupán Babits Mihály írta, hogy a sóti hegyekben puffogva szólalt meg a „viharágyú”.
Az újabb szótárakban már kizárólag a pufog és a pufogtat ige szerepel, a puffogó és a puffogtató változat már nem, tehát a pufogtat igét tekinthetjük helyesnek.
Tervezi vagy fölújítja? Minden második válaszadó egy-két éven belül azt tervezi, hogy felújítja a lakását.
Elég gyakran okoz fejtörést az olvasó számára a pongyola mondatszerkesztés, aminek egyik megnyilvánulása a helytelen szórend. A példamondatunkból ugyanis az sejlik ki, hogy a válaszadók fele egy-két éven belül tervez, de nem tudjuk meg, hogy mikor szándékozza fölújítani a lakását. Csak gyaníthatjuk, hogy a fölújítás idejére célzott a szöveg szerzője. Ezt egyértelművé úgy tehetjük, ha az időhatározós szerkezetet máshová helyezzük: Minden második válaszadó azt tervezi, hogy egy-két éven belül felújítja a lakását.
Szent István-i. Ezért elkerülhetetlen a szent istváni örökség beteljesítése – Négyen megsérültek egy banja lukai tűzesetben.
Idézünk a helyesírási szabályzat 161. pontjából: De ha a személynév két vagy több különírt elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt, például: Eötvös József-i…
Hasonlóképp a 217/b szabálypont egy részlete: Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i, -s stb. képzőt mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk. Példák: Karlovy Vary-i, New York-i.
Helyesen tehát: Szent István-i, illetve Banja Luka-i.
