2024. április 17., szerda
SPORT TUSVÁNYOSON

„A sikerhez szükség van az akadémiára”

Határon túli sportvezetők kerekasztala a szabadegyetemen

A nemrég véget ért 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, vagyis Tusványos programjában idén is kiemelt szerepet kaptak a sport témájú beszélgetések, amelyeknek tradicionálisan a Buzánszky Jenő Sportterasz adott otthont. Egyik ilyen rendezvényen az anyaországon kívüli, jeles eredményeket felmutató sportvezetők tanácskoztak: Zsemberi János, a topolyai TSC Labdarúgóklub elnöke, a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (FSS) alelnöke, Bálint Zoltán, a magyarkanizsai Vajdasági Birkózóakadémia ügyvezetője, a Szerbiai Birkózószövetség küldöttgyűlésének elnöke és Nagy Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezetője, a Román Jégkorongszövetség elnöke, illetve moderátori szerepben Zsigmond Barna Pál magyarországi országgyűlési képviselő, miniszteri biztos.

A kerekasztal résztvevői (Ótos András felvétele)

A kerekasztal résztvevői (Ótos András felvétele)

Zsemberi János kifejtette, megtiszteltetés az FSS alelnökének lenni, hiszen nem is olyan régen ez még nehezen lett volna elképzelhető az országban, de a kedvező politikai légkör már lehetővé tette, a vajdasági magyarokat szívesen látják akár a szövetségek vezetőségének élén is. – A munkánkat megbecsülik, ami egyben annak az elismerése is, amit a TSC-vel tettünk, közösen a magyar kormánnyal. Ennek a tudásnak az átadását várják el tőlünk a képviseletben – részletezte Zsemberi, aki a topolyai focira térve elmondta, nem egy rövid távú sikernek érzi a Bajnokok Ligája-selejtezős hely kiharcolását, mivel alulról építkeztek. – A topolyai klubnak van tradíciója, idén száztíz éves, van NB II.-es múltja, és akkoriban is voltak jó eredményei. Amikor átvettük a klubot, harmadosztályú gárda volt, amelynek újra végig kellett járnia a szamárlétrát. Az alapoktól építkeztünk, infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, majd először az utánpótlás-nevelést építettük fel, utána pedig lassan a csapatot. Meglepően rövid időn belül jutottunk el addig, hogy a BL-ben szerepelhetünk, de ez nem volt előzetes cél, csak egy lehetőség lett, mivel a szerb labdarúgás kvótájának köszönhetően a bajnoki második hely ezt eredményezi – mesélte Zsemberi. Zsigmond felvetésére azt is leszögezte, hogy külön odafigyelnek a magyar gyerekek helyzetbe hozására is, tekintve, hogy a kisvárosi alközpontokban, ahol alapoktól kezdve építkeznek, az edzők mindenhol magyarok, akiket rendszeresen képeznek. – Nem feltétlenül lesznek focisták ezek a magyar gyerekek, de részt vesznek a közösségépítő folyamatban, eseményeken, ami nagyon fontos – mutatott rá.

Zsemberi János (Ótos András felvétele)

Zsemberi János (Ótos András felvétele)

Bálint Zoltán azzal kezdte, hogy a Vajdasági Birkózóakadémia története a Magyar Birkózók Szövetsége új elnökének színre lépésével kezdődött, amikor a magyarok keresni kezdték a helyüket a világszövetség különböző fórumain. Mivel utóbbi elnöke Nenad Lalović személyében egy szerb ember, akivel Bálint jó szakmai kapcsolatokat tart fenn, kézenfekvőnek mutatkozott a szerepvállalás a magyar–szerb kapcsolatok építésében, az együttműködés előrevitelében. A magyar szövetség új politikája szerint a fiatal birkózók nemzetközi versenyképességéhez szükség volt az akadémiai rendszerre, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia projektje pedig a határon túlra való nyitással lett teljes – taglalta a magyarkanizsai intézmény vezetője. – Különös örömmel tölt el bennünket, hogy tavaly a négy szerbiai felnőtt világbajnoki aranyérem közül Nemes Máté és Nagy Szebasztián személyében kettőt a vajdasági magyarság adott, ami bizonyítja az akadémia létjogosultságát és szükségességét. A környéken nagy történelme és hagyománya van a sportágnak, olyan alapokkal rendelkezünk, amit csak állandó munkával lehet fenntartani. Eközben magának az akadémiai rendszernek a kiépítésében, a többségében magyarlakta településeken lévő sportiskolák nyitásában a topolyai munka is példaként szolgált. Mi is odafigyelünk a magyar edzők alkalmazására és fejlesztésére, itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a saját tehetségeink ápolásával és kinevelésével talán a hatalmas honosítási hullám is megállítható – részletezte Bálint, aki a szerbiai birkózás állapotáról szólva elárulta, országszerte mintegy húsz egyesületben dolgoznak komoly szinten. – A mi részarányunk a sikerességben megalapozta a lehetőséget, hogy a végrehajtó szervekben is tisztségeket tölthetnek be vajdasági magyarok – fűzte még hozzá.

Bálint Zoltán (Ótos András felvétele)

Bálint Zoltán (Ótos András felvétele)

Nagy Attila a magyar kormányzati segítséggel az utóbbi években létrejött intézményrendszerről beszélt. Mint mondta, a jégkorong-akadémia 2016-ban jött létre, legfontosabb célja pedig az volt, hogy a székely gyerekeknek ne kelljen Magyarországra menniük jégkorongozni, a korábbi időszakban ugyanis tömegesen távoztak. A 2016-os 370-380-as szám óta jelentős létszámbeli növekedést tapasztaltak, hiszen ma mintegy 1300 gyerek jégkorongozik az akadémia keretein belül. – Sikerült újraépíteni a 90-es években megszűnt központokat, például Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen. Az első hat évben szövetségi feladatot láttunk el az infrastruktúra fejlesztésével, illetve a gyerekek és az edzők toborzásával, míg az elitképzés csak tavalytól indult el. Több mint 60 hazai edzőt foglalkoztatunk, de a számot százra szeretnénk feltornázni, mind a nyolc központunkban legalább tíz-tizenkét minőségi szakemberre van szükség a jó munkához – magyarázta az ambíciókat Nagy, aki a Román Jégkorongszövetségre is kitért. – A szövetség egy kicsit tudathasadásos állapot. Nem volt célom ez a pozíció, de egy eszköz lett ahhoz, hogy megvédjük, amit szeretünk, hiszen egyébként nagy ellenszélben dolgozunk. Folyamatosan küzdünk a jogaink érvényesítéséért – szögezte le.

Nagy Attila (Ótos András felvétele)

Nagy Attila (Ótos András felvétele)

Egyeztetnek a vajdasági sportvezetők (Ótos András felvétele)

Egyeztetnek a vajdasági sportvezetők (Ótos András felvétele)

Nyitókép: A kerekasztal résztvevői (Ótos András felvétele)