A magyar Országgyűlés szombati alakuló ülésén a képviselők Magyar Péter személyében új miniszterelnököt választottak Magyarország élére. A Tisza Párt elnöke 140 igen szavazattal, 54 nem ellenében és egy tartózkodás mellett kapta meg a parlament támogatását. A voksolást követően letette miniszterelnöki esküjét, majd hosszabb beszédben szólt az ország állapotáról, a történelmi felelősségről és az új politikai korszak lehetőségéről.
Beszéde elején Magyar Péter történelmi összefüggésbe helyezte a miniszterelnöki tisztséget, és több korábbi magyar kormányfő példáját is felidézte. Hangsúlyozta, hogy a magyar történelem mártír miniszterelnökei minden utód számára figyelmeztetést és erkölcsi mércét jelentenek.
– Tisztelt honfitársaim! Magyarok határon innen és túl! Ünnepi pillanatban megrendülten állok önök előtt. A csodálatos hazánk Magyarország szolgálatára esküdtem fel néhány perccel ezelőtt. Ahogy Antall József néhai miniszterelnök is felidézte, gróf Batthyány Lajos, Teleki Pál és Nagy Imre sorsa minden magyar kormányfő számára örök figyelmeztetés. Ezért a hazáért elődeink az életüket adták. Magyarország miniszterelnökének lenni hatalmas politikai és emberi felelősséggel jár. Hittel, akaraterővel és hazaszeretettel fogok dolgozni azért, hogy megfeleljek ezeknek a példáknak – mondta el Magyar Péter.
A kormányfő kiemelte, hogy a történelem számos példát mutatott arra, hogyan válhat a hatalom öncélúvá, és hogyan veszítheti el egy politikai közösség a kapcsolatát azokkal, akiktől a felhatalmazását kapta.
– Láttam azt is, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogyan tudja a hatalom lassan maga alá gyűrni az embert. Hogyan válhat a politikus fokozatosan saját rendszerének foglyává. A magyar történelem figyelmeztetés minden miniszterelnök számára arra, hogy a hatalom múlandó, de a döntéseink következménye generációkon át velünk marad. Éppen ezért szeretném világosan kimondani, én nem uralkodni fogok Magyarországon, hanem szolgálni fogom a hazámat – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyar Péter beszédében kitért a választási eredmény jelentőségére is. Elmondta, hogy a magyar emberek példátlan erővel álltak a változás mellé a 2026-os országgyűlési választáson, és szerinte a társadalom világos felhatalmazást adott az új politikai irányra. Ismertette, hogy meglátása szerint nem csupán kormányváltás történt, hanem egy új korszak kezdődhet Magyarország életében.
– A magyar emberek arra adtak nekünk felhatalmazást, hogy lezárjuk az évtizedek sodródását. Arra adtak nekünk felhatalmazást, hogy új fejezetet nyissunk Magyarország történetében. Hogy ne csak kormányt, hanem rendszert is váltsunk. Tudnunk kell azonban, hogy újrakezdés nincs megbékélés nélkül. Megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül. Ha ezek bármelyike hiányzik, akkor az emberek újra csalódni fognak – szögezte le Magyar Péter.
A miniszterelnök élesen bírálta az elmúlt évtizedek politikai működését is. Beszédében külön kitért arra, hogy szerinte az ország gazdasági, társadalmi és erkölcsi tartalékai jelentős mértékben kimerültek, miközben a politikai elit elveszítette kapcsolatát az emberek mindennapi problémáival. Kiemelte, hogy az új kormány súlyos helyzetben veszi át az ország irányítását.
– Egy olyan országot örököltünk, ahol hárommillió ember él szegénységben. Nyolcszázezer nyugdíjas él a létminimum alatt, és négyszázezer gyermek nő fel nélkülözésben. Egy olyan országot örököltünk, ahol évente több tízezer ember hal meg idő előtt azért, mert az egészségügyet kivéreztették. Olyan országot örököltünk, ahol az oktatás egyre inkább a társadalmi különbségek újratermelődésének eszköze lett. Ahol fiatal családok százezrei számára vált elérhetetlenné a lakhatás, és ahol az állam egy szűk politikai és gazdasági elit érdekeit szolgálta – emelte ki a kormányfő.
Magyar Péter az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az új kormány egyik legfontosabb feladata az igazságtétel és az elmúlt évtizedek visszaéléseinek feltárása lesz. Kiemelte, hogy szerinte új korszak nem épülhet elhallgatott ügyekre és következmények nélküli hatalomgyakorlásra.
– Az igazságtétel a demokratikus újjáépítés egyik alapfeltétele. Magyarország nem építhet új korszakot elhallgatott bűnökre, eltitkolt szerződésekre és magánérdekek szolgálatába állított közvagyonra. A magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere. Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, hogyan lett állami vagyonból politikai befolyás, és hogyan lett közbeszerzésből hűbéri rendszer. Ezért az új Országgyűlés megalakulását követően az elsők között fogjuk benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt – ismertette Magyar Péter.
A miniszterelnök kiemelte, hogy az új hivatal feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása lesz. Elmondta, hogy az intézmény autonóm, az Országgyűlésnek beszámoló szervként működne, amely a korrupciós ügyek, a vagyonkimentések és a közpénzek felhasználásának kivizsgálását végezné.
– Ez a hivatal a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye lesz. Fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont és az állami beruházások túlárazásait. Vizsgálni fogja az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a TAO-rendszer pénzmozgásait, valamint az offshore hátterű konstrukciókat is. Ahol büntetőjogi felelősség merül fel, ott a hivatal támogatni fogja a nyomozó és igazságszolgáltatási szervek munkáját. Ahol pedig polgári jogi úton lehet visszaszerezni vagyont, ott minden törvényes eszközt fel fog használni a közvagyon visszaszerzésére – hangsúlyozta a kormányfő.
Magyar Péter beszédében élesen bírálta az elmúlt évek közjogi intézményeinek működését is. Kiemelte, hogy szerinte számos intézmény elveszítette társadalmi hitelességét, miközben a fékek és ellensúlyok rendszere kiüresedett. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy azoknak az intézményvezetőknek, akik politikai kiszolgálóivá váltak az előző rendszernek, vállalniuk kell a felelősséget.
– Az elmúlt években közjogi intézmények tucatjai veszítették el a függetlenségükbe vetett társadalmi hitet. Kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, és magukra hagyták a nemzetet a bajban. Ezért felszólítom azon közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akik az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, hogy legyen bennük egyszer bátorság szembenézni a saját felelősségükkel, és álljanak félre Magyarország demokratikus megújulásának útjából. Mondjanak le ma, de legkésőbb május 31-ig. Kezdje a sort rögtön Sulyok Tamás – mondta el Magyar Péter.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy szerinte az államfő az elmúlt években több fontos ügyben sem szólalt meg, amikor szerinte a jogállamiság, a gyermekvédelem vagy a demokratikus intézmények védelme megkövetelte volna azt.
– Ironikus, elnök úr, hogy most a jogállamért aggódik, miközben az elmúlt két évben ez nem sikerült. Nem sikerült akkor sem, amikor Orbán Viktor a fél országot kiirtandó rovarnak nevezte. Nem sikerült akkor sem, amikor bírókat, művészeket és civileket fenyegettek. Nem sikerült megszólalni akkor sem, amikor a gyermekvédelemben tönkretett gyermekek mellett kellett volna kiállni, vagy amikor a titkosszolgálatokat küldték a legnagyobb ellenzéki pártra. És nem sikerült akkor sem fellépni, amikor alkotmányellenes jogszabályokat fogadtak el – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint a demokratikus megújulás egyik feltétele az, hogy a közjogi intézmények vezetői vállalják saját szerepüket és felelősségüket az elmúlt időszak történéseiben. Kiemelte, hogy szerinte hiteles nemzeti egységet csak olyan vezetők képviselhetnek, akik képesek megőrizni függetlenségüket és kiállni az alkotmányosság mellett.
– Vajon hogyan tudná ennyi gyávaság, félrenézés és hazugság után ennek a gyönyörű nemzetnek az egységét ön megtestesíteni? Szerintem sehogy. Elnök úr, ideje távozni emelt fővel, ameddig még lehet – szögezte le Magyar Péter
Beszéde későbbi részében a megbékélés és a társadalmi sebek feldolgozásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy valódi nemzeti megbékélés csak akkor jöhet létre, ha az ország képes szembenézni az elmúlt időszak áldozataival és mulasztásaival. Ennek kapcsán több társadalmi csoporttól és az állam által cserbenhagyott emberektől is bocsánatot kért.
– A megbocsátás nem felejtés. Valódi megbékélés nem születhet kimondatlan fájdalmakra és elhallgatott bűnökre. Magyarország miniszterelnökeként bocsánatot kérek a gyermekvédelmi rendszer minden áldozatától. Bocsánatot kérek azoktól, akiket az állam magára hagyott, megalázott vagy nem védett meg. Bocsánatot kérek a civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, akiket megbélyegeztek vagy ellenségként kezeltek azért, mert kiálltak a véleményük mellett. Azt üzenem nekik, hogy Magyarország mostantól nem fordítja el a fejét – emelte ki Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következménye az volt, hogy a politika tudatosan fordította egymással szembe az embereket. Elmondta, hogy családok, közösségek és barátságok szakadtak szét a gyűlöletkeltés és a folyamatos politikai megosztás miatt.
– Az elmúlt évek legsúlyosabb bűne az volt, hogy a politika szándékosan szembefordította a magyart a magyarral. Családokat és közösségeket szakított szét a gyűlölet és az állandó uszítás. Emberek millióit taszították félelembe és lelki bizonytalanságba. Gyerekek nőttek fel politikai gyűlöletkampányok közepette, idős emberek rettegtek a jövőtől és egymástól. Egy egész ország lelkiállapotát mérgezte meg ez a politika. A magyar állam ilyet többé nem tehet a saját polgáraival – hangsúlyozta.
Magyar Péter végül arra kérte az embereket, hogy a politikai különbségek ellenére próbálják újra megtalálni a közös hangot egymással. Kiemelte, hogy a nemzeti megbékélés nem egyetlen törvényen vagy választási győzelmen múlik, hanem azon, hogy az emberek képesek-e ismét bizalommal fordulni egymás felé.
Magyar Péter az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy szerinte a magyar államnak minden polgár felé ugyanazzal a tisztelettel és felelősséggel kell fordulnia, függetlenül társadalmi helyzettől vagy politikai meggyőződéstől.
– A rövidesen megalakuló Tisza-kormány minden magyar kormánya lesz. A mi célunk az, hogy minden magyar ember valódi polgára legyen ennek a hazának. Ne csak a gazdagok, ne csak a befolyásosak és ne csak a politikailag hűségesek, hanem mindenki, aki ebben az országban él, dolgozik, gyermeket nevel és jövőt szeretne magának. A haza nem kiváltság, hanem közös otthon. A magyar államnak végre minden ember felé ugyanazzal a tisztelettel és ugyanazzal a méltósággal kell fordulnia – mondta el Magyar Péter.
Magyar Péter kiemelte, hogy az új kormány célja az állam és a közszolgáltatások újjáépítése lesz. Ismertette, hogy szerinte az elmúlt évtizedekben megrendült a bizalom az intézményekben, ezért az oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem megerősítésére is szükség van.
– Lépésről lépésre fogjuk újjáépíteni azt, amit az elmúlt évtizedek leromboltak, az államot, a bizalmat, a közszolgáltatásokat és a reményt. Olyan Magyarországot fogunk építeni, ahol a szegénységben élő honfitársunknak újra esélye lesz a felemelkedésre. Olyan országot, ahol az egészségügy időben érkező segítséget jelent, ahol működő kórházak, elérhető háziorvosok és megbecsült orvosok dolgoznak. Olyan országot, ahol az iskola újra a felemelkedés kapuja lesz, és ahol a tudás nem kiváltság – emelte ki Magyar Péter.
Magyar Péter beszédében kitért a gazdasági és nemzetközi kérdésekre is. Kiemelte, hogy szerinte a közpénzek felhasználásának átláthatónak kell lennie, miközben Magyarország helyét Európában képzeli el.
– Olyan Magyarországot fogunk építeni, ahol a közpénz újra közpénz lesz, és ahol senki nem gondolhatja többé, hogy politikai kapcsolatokkal megszerezheti azt, ami minden magyaré. Magyarország helye Európában van. Mi erős, megbecsült és saját érdekeit világosan képviselő európai Magyarországot építünk. Helyreállítjuk Magyarország nemzetközi hitelességét, és hazahozzuk azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar embereket illetik meg – hangsúlyozta Magyar Péter.
A miniszterelnök beszéde végén a politikai felelősségről és a hatalom korlátozásának fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy szerinte egy demokratikus országban a hatalomnak mindig korlátok között kell működnie, ezért alkotmányos változtatásokat is kezdeményeznek majd.
– Elindítjuk Magyarország alkotmányos rendszerének átfogó felülvizsgálatát annak érdekében, hogy soha többé ne alakulhasson ki ilyen mértékű hatalmi koncentráció. Meg fogjuk erősíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét, és kezdeményezni fogjuk a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását. Egy demokratikus országban a hatalomnak mindig korlátok között kell működnie. A szabadságot nem elég kivívni, meg is kell védeni a mindenkori hatalomtól – szögezte le a kormányfő.
Beszéde zárásában Magyar Péter a nemzeti összefogás és a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. Arra kérte a politikai szereplőket és az állampolgárokat, hogy a választási eredmény történelmi jelentőségét felismerve közösen dolgozzanak az ország újjáépítésén.
– A szabadságot most munkává kell alakítanunk. A reményt működő intézményekké, a bizalmat törvényekké, a felhatalmazást szolgálattá. Ha ezt megtesszük, akkor néhány év múlva nemcsak azt mondhatjuk majd el, hogy leváltottuk ezt a korszakot, hanem azt is, hogy felépítettünk egy olyan országot, ahol jó élni, dolgozni, gyermeket nevelni és jó magyarnak lenni. Alázattal, szolgálattal és közös munkával fogunk ezért dolgozni minden nap – fogalmazott Magyar Péter.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
