Tarr Zoltán, a leendő Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos tervekről beszélt. Kiemelte, hogy az első időszak legfontosabb feladata az egymásra figyelő párbeszéd kialakítása lesz, valamint az, hogy közvetlenül megismerjék az egyes közösségek problémáit és igényeit. Hangsúlyozta, hogy szeretnék áttekinteni azokat a területeket is, amelyek jelenleg a legfontosabbak a határon túli magyarok számára, beleértve a kulturális és nyelvi identitás megőrzését segítő támogatási formákat is.
– Az első lépések mindenképpen az aktív és nyitott füllel végzett vagy folytatott párbeszéd szálainak a felvétele lesz. Tehát nagyon fontos, hogy megismerjük egymást egyrészt, másrészt meghallgassuk azokat a problémákat, azokat a feladatokat, amelyeket az egyes határon túli magyar közösségek képviselői látnak a saját munkájukban, és szeretnénk áttekinteni azt, hogy az ügyek, mik azok a témák, amelyeknek a legfontosabb most ezen közösségek számára, ideértve azokat a különböző finanszírozási formákat is, amelyek nyilvánvalóan szükségesek ezen közösségek kultúrájának, nyelvének megőrzése érdekében. Én egy nagyon nyitott, őszinte, világos párbeszédre készülök, ahol közösen tudjuk meghatározni a tennivalókat – mondta Tarr Zoltán.
A leendő miniszter arról is beszélt, hogy a jövőben személyesen is szeretne ellátogatni a határon túli magyar közösségekhez. Elmondta, hogy a minisztériumi struktúra kialakulása után szeretnének minél hamarabb találkozási lehetőségeket teremteni, amelyre szerinte a nyári rendezvények különösen jó alkalmat kínálnak majd.
Tarr Zoltán kitért arra is, hogy a Tisza Párt korábbi ígéreteihez híven felülvizsgálnák az elmúlt időszak támogatási rendszerét és a forrásfelhasználás módját. Kiemelte, hogy ez nem kizárólag a határon túli magyar közösségeket érinti, hanem általános kormányzati szándékról van szó, amely a kulturális és gazdaságfejlesztési területekre egyaránt kiterjed.
– Ez a Tisza egyik nagyon fontos ígérete, hogy az elmúlt időszak költéseivel kapcsolatosan, akár a kultúra területén, akár a határon túli közösségek összefüggésében, akár a gazdaságfejlesztés területén is visszamenőleg megnézzük, hogy hogyan és milyen módon történtek ezek a forrásfelhasználások. Magyarországon a Nemzeti Kulturális Alap helyzete nagyon jól mutatja, hogy maguk a döntési mechanizmusok is, finoman szólva problémásak. Ez tehát nem egy kifejezetten a határon túli magyar közösségek támogatásával kapcsolatos kezdeményezés a részünkről, és ennek részeként egy közös kormányzati terv elemeként fogunk ezzel a témával foglalkozni. Azt gondolom, hogy hamarosan lesznek ezzel kapcsolatosan bejelentéseink – hangsúlyozta.
A beszélgetés végén a vajdasági magyar közösségnek is üzent. Tarr Zoltán leszögezte, hogy a Tisza nem kíván beleszólni a közösség politikai életének megszervezésébe, ugyanakkor fontosnak tartják a nemzeti identitás megőrzését és a közösség megerősödését.
– Legfontosabb üzenet, azt gondolom az, hogy egy párbeszéd alapú a közös útkeresés mentén végzett munkára, együttműködésre számítok beszélgetésekkel, egymás jobb megismerésével és annak egyértelmű jelzésével, hogy a vajdasági magyar közösség a magyar nemzet része. Ez így volt, ez így van, és ez így lesz, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a közösség ott erősödhessen, és a saját nemzeti identitásában megerősödve tudjon Szerbia hasznos tagjaként, de büszke magyar tagjaként jelen lenni. A mi számunkra ez nagyon fontos, és semmilyen módon nem kívánunk beleszólni abba, hogy a közösség milyen módon kívánja a saját politikai életét megszervezni, tartózkodni fogunk mindenféle politikai befolyásolástól, és azonnal elvágjuk annak a gyűlöletexportnak a működését, amit a most már leköszönt Fidesz-KDNP üzemszerűen, rendszeresen és abszolút tudatosan végzett – emelte ki Tarr Zoltán.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
