2025. október 10., péntek

Venyige

támlátlan padon

ferdére feszítve

valahol a terjeszkedésben

kőzet között

levegőért kiáltott

szavak üszkén

felfogadó mélyek

helyéről kivert

behatással

keresztben fekvő barázdák

vesszőzött vonulása

folyékony árnyak

tömeges alkuvásban

kulcslyukán át

behavazó tűhegyén

egyenletlen foltosodott

egyenlítőhöz ért

csillagimádó varratunk

szélének húzása

elfedő falról

venyigét markol

a miértünk loholt

apró időnkből kitört

begyakorolt ölelkező

szellemét leképző

eleresztő eresztékek

köztes bebocsáttatása

Magyar ember Magyar Szót érdemel