Ritka szavaink egyike a sületlenkedés, már a XIX. század második felében is fel-felbukkan. Rendszerint zagyva, badar, ostoba gondolatra, komolytalan cselekedetre, hülyéskedésre vonatkozik: Rendes foglalkozásuk az izgatás és sületlenkedés (Pesti Hírlap, 1880). – Nem a humor szélsősége, hanem diákos sületlenkedés nyilatkozik (Vasárnapi Ujság, 1878). – Fenyegetnek, hogy lapunk ellen a sületlenkedést sub titulo elmésség folytatják (Fővárosi Lapok, 1876). – Ma a politikai sületlenkedés nonplus ultráját szolgáltatta (Kolozsvár, 1886). – A hajánál fogva előrántott, meggondolatlan erőszakos sületlenkedés felett egyszerűen napirendre térünk (Magyar Polgár, 1875). – A lelkéből kirugaszkodott hányaveti sületlenkedés nem állapodik ám meg itt (Ellenőr, 1873). – Azon hallgatnánk szívesebben még a sületlenkedéseket is (Békés, 1875). – Komolyan veszi az öregasszonyok sületlenkedéseit, és alkalmat szolgáltat nemzetiségi ízetlenkedésekre (Székely Nemzet, 1892).
A XX. század második felében is találkozhatunk a sületlenkedéssel: Semmi érték a mondanivalójában. Csupa sületlenkedés, röhögés, üres locsogás (Jelenkor, 1977). – Amikor azonban a sületlenkedés már nem fokozható, váratlanul felülkerekedik (Filmvilág, 1997). – Kormányuk elvárja tőlük sületlenkedés nélkül (Amerikai Magyar Népszava, 1982). – Ünneplésre és sületlenkedésre is jut idő (Bravo Sport, 1999). – Unalmas röfögés, tátogás, dadogás, sületlenkedés lesz belőle (Előre, 1980). – Amikor már nagyon untam a sületlenkedésemet, elszántam, felveszem a hallgatót (Megyei Tükör, 1977). – Be is fejezem a sületlenkedést (Utunk, 1987). – A korabeli bulvárkritika afféle székely sületlenkedésnek fogta fel (Háromszék, 1997).
Kivételesen más időszakokból is akad példa: A kormánybiztost a budapesti rendőrség ismeretes sületlenkedése következtében vissza fogják hívni (Népszava, 1905). – Sületlenkedésére nincs mit üzennünk (Vágóhíd, 1925). – Újrakezdődik minden, a sületlenkedés az előadások és szemináriumok előtt (Békés Megyei Hírlap, 2021).
A sületlenkedés ige a sületlen melléknév származéka.
Ez általában olyan anyagot, ételt jelöl, amely még nem sült meg egészen; félig nyers, ehetetlen, élvezhetetlen. Átvitt értelemben, választékosan, gúnyosan a sületlen rosszul sikerült, idétlen, sikerületlen alkotásra vonatkozik; rosszallóan ostoba, badar, ízetlen megnyilvánulás, esetleg személy is lehet.
A rosszalló sületlenség főnév is a sületlen melléknévre vezethető vissza, sületlen megnyilvánulásra, beszédre, cselekedetre, alkotásra, tréfára; ostobaságra, badarságra, ízléstelenségre utal.
