A város, ahova érdemes visszatérni

A januári hidegben, amikor a reggelek ködösek, a napok rövidek, és a tél hamar rányomja a bélyegét a mindennapokra, különösen felértékelődik minden, ami kimozdít. Ilyenkor sokan távoli, napfényes úti célokról álmodnak, mások inkább egy közeli, könnyen elérhető várost keresnek, olyat, ahol jó sétálni, van mit megnézni, hová beülni, este pedig történik valami, ami miatt érdemes maradni. Szabadka ebben az elmúlt években egyre biztosabban találja meg a helyét. Nem csupán rövid megálló Szerbiában, hanem olyan úti cél, amelyet tudatosan lehet betervezni tavaszi hétvégére, nyári fesztiválra, őszi városnézésre vagy akár a decemberi vásárok idejére is.

Szabadka Vajdaság második legnépesebb városa, Szerbia egyik meghatározó központja. Története szorosan összefügg mai arculatával, a város turisztikai vonzerejét elsősorban az a fejlődés alapozta meg, amely a 18–19. században indult el. Mária Terézia 1779-ben szabad királyi várossá nyilvánította Szabadkát, ezt követően pedig a kiegyezés utáni évtizedek hozták meg azt a lendületet, amelynek nyomai ma is jól láthatók. A vasút megjelenése, az iparosodás és a Paliccsal való összeköttetés egy modern, polgárosodó várost eredményezett.

A „boldog békeidőkben” kialakult szecessziós városkép ma Szabadka legfőbb turisztikai értéke. A Városháza, a Zsinagóga, a Raichle-palota és a Korzó épületei nem különálló látványosságok, hanem egy egységes belvárosi szövet részei. A városi séta természetes folytatása Palics, ahol a tó, a park, a századfordulós villák, az állatkert és a Nyári színpad egy másik arcát mutatják ugyanannak a desztinációnak. Szabadka és Palics együttese adja azt a komplex kínálatot, amely miatt a város nemcsak megálló, hanem önálló úti cél is a látogatók számára.

Hogy ez a kép mennyire működik a számokban, arról Szabadka Város Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója, Božidarka Golubović beszélt. Mint mondta a turisztikai adatoknál mindig meg kell várni az év utolsó hónapját is, ugyanakkor az első 11 hónapból is tisztán látszanak a trendek.

– Az első 11 hónap során 2025-ben 161 ezer turista érkezett a városba és 350 ezer vendégéjszakát regisztráltunk. Ezekkel az eredményekkel rendkívül elégedettek vagyunk, tekintettel a turizmus területén jelentkező számos kihívásra, és összességében ez nagyjából a tavalyi év szintjét jelenti. Ugyanakkor egy nagyon érdekes adat, hogy novemberben, az előző év novemberéhez képest, a látogatók számát tekintve Palics 35 százalékkal jobb eredményt ért el. Ezt elsősorban a rendkívül jó turisztikai kínálattal, valamint az új vasúti összeköttetéssel hozzuk összefüggésbe, hiszen az új vonattal valóban nagyon sok turista érkezik Újvidékről és Belgrádból, akik egy-két napra Szabadkán maradnak – ismertette Božidarka Golubović.

Az igazgató szavai arra is rávilágítanak, hogy a turizmusban nemcsak a látogatók száma számít, hanem az is, mennyi időt töltenek a városban. Az egy-két napos tartózkodás vendégéjszakákban mérhető, vagyis abban, hogy Szabadka nem csupán gyors városnézésre alkalmas, hanem olyan hely, ahol érdemes elnyújtani a programot. Ebben fontos szerepet játszik az új vasúti összeköttetés is, az egyszerűbb utazás több látogatót és hosszabb itt-tartózkodást eredményez.

– Elsősorban a régió országaiból érkeznek hozzánk, Magyarországról, Horvátországról, Szlovéniából, Romániából, Bosznia-Hercegovinából és Ausztriából. Ha viszont távolabbi országokról beszélünk, akkor mindenképpen meg kell említeni Lengyelországot, Csehországot, Oroszországot és Kínát. Valóban sokféle országból érkeznek turisták, és ezzel nagyon elégedettek vagyunk, valamint egyre inkább növekszik például a lengyel látogatók száma is. Ha pedig a Winterfestet nézzük, decemberben sok olasz turista is ellátogatott hozzánk – mondta el az igazgató.

Szabadka vonzereje több tényezőből áll össze. A legtöbb látogatót a jól ismert látnivalók vonzzák, mint a Városháza, a Zsinagóga, a Raichl-palota, a Korzó épületei vagy a Palicsi-tó. Ugyanakkor nem egyetlen hely miatt maradnak, hanem azért, mert a városban könnyű tartalmas programot összeállítani, városnézés, séták, rendezvények, gasztronómia és esti programok egészítik ki egymást. Szabadka többnemzetiségű közege és élő kulturális élete szintén fontos része ennek az élménynek. Božidarka Golubović szerint a távolabbról érkező turistákat elsősorban az építészeti örökség érdekli, míg a régióból érkezők inkább a hagyományok és a rendezvények miatt választják a várost.

A város idegenforgalmi vonzerejét az építészeti öröksége és a Palicsi-tó mellet azok a kiegészítő elemek adják, amelyek miatt a látogatók szívesen maradnak tovább. Tóth Borisz idegenforgalmi közgazdász szerint Szabadka belvárosának jól megőrzött egysége önmagában is ritkaságnak számít Szerbiában, a város értékei azonban nem merülnek ki a látnivalók felsorolásában. Kiemelte a gasztronómiát, a környék tanyavilágát, a csárdák és etnoházak hangulatát, valamint Palics kínálatát is. Mint mondta, a turisták gyakran Szabadkát és Palicsot egyetlen úti célként kezelik.

– Szabadkának elsősorban a vonzereje nyilván a szecessziós építészet, a legtöbb turista a Városházáról, a Zsinagógáról, a Raichl-palotáról és eleve a város kultúrájáról érdeklődik. A századfordulón, az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején épült épületek zöme ma már műemlékként áll itt a belvárosban, és ezek azok, amelyek elsősorban vonzzák a turistákat. Persze a városban nagyon sok más különleges épület is van, historizmus, eklektikus építészet, és az is, hogy a belváros egy relatíve jól megőrzött egység, egy olyan kulturális örökség, amely mindenképpen egyedinek számít. Mindemellett az éttermek, a különleges hangulatú gasztronómia is fontos, az a kulturális ötvöződés, ami itt létrejött, magyar, szerb, horvát ízekkel és nemzetközi ételekkel. Sokan felkeresik a tanyasi világot, a csárdákat és etnoházakat, amelyek Észak-Vajdaság hangulatát, tárgyait, miliőjét hozzák közelebb. Természetesen meg kell említeni Palicsot is, a tavat, az állatkertet, a villákat, szállodákat, amelyek kifejezetten a hétvégére érkező egyéni turistáknak érdekesek – mondta el Tóth Borisz.

A turisztikai szakember beszélt arról is, hogy a turisták tartózkodási ideje jellemzően rövidebb, de a hétvégi utazásoknál már három nap is gyakori, főleg, ha Szabadka és Palics együtt szerepel a programban. Kiemelte, hogy tavasszal és ősszel sokan érkeznek a régióból – Magyarországról, Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából, Romániából –, és természetesen szerbiai turisták is nagy számban vannak jelen. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európából is érkeznek olyan látogatók, akik szecessziós vagy balkáni túrák részeként állnak meg Szabadkán, sőt Izraelből is jönnek turisták, akik a Zsinagóga vagy a zsidó történelemhez kapcsolódó emlékhelyek miatt keresik fel a várost. Megemlítette azt a különleges csoportot is, amely a felmenők után kutatva érkezik: családtörténetek, régi nevek, egykori címek vezetik őket a belvárosi utcákon.

Ha van időszak, amely a legtöbb látogatót hozza, az a tavasztól őszig tartó szezon. Ebben az időszakban a város élete felpezsdül, egymást érik a rendezvények, élénkebb Palics környéke, és több a szabadtéri program. Božidarka Golubović hangsúlyozta, hogy a rendezvényturizmus az egyik legnagyobb erőssége Szabadkának, és a város éppen abban tud többet, hogy a naptár szinte minden hétvégére kínál valamit.

– A rendezvényturizmus az, ami Szabadkát igazán megkülönbözteti az ország többi turisztikai célpontjától. Tavaly több mint 70 rendezvényünk volt, szinte minden hétvégén két-három eseményt szerveztünk, és sok turista kifejezetten ezek miatt tér vissza vagy érkezik a városba. Úgy gondolom, ezen a területen még komoly fejlődési lehetőségeink vannak, mind Szabadkán, mind Palicson. A legismertebb események közé tartozik a Dužijanca, az Interetno Fesztivál, a Hagyományőrző napok, a Palicsi Európai Filmfesztivál, a Palicsi Szüreti Napok, a Winterfest, a városnapi programsorozat valamint a palicsi majális. Ezek többsége évtizedes múltra tekint vissza, és a látogatók számára kiszámítható minőséget jelent. A legintenzívebb időszak áprilistól októberig tart, amikor az időjárás is kedvez a rendezvényeknek – ismertette Božidarka Golubović.

A rendezvények nemcsak látogatókat vonzanak, hanem hosszabb tartózkodásra is ösztönöznek. Egy filmfesztivál, egy többnapos városi programsorozat vagy egy nyári koncert már nem fér bele egyetlen délutánba. Ilyenkor a vendégéjszaka természetes döntéssé válik, és itt válik igazán kézzelfoghatóvá a turizmus hatása, a szálláshelyek mellett az éttermek, kávézók és más helyi szolgáltatók is részesülnek belőle.

A téli időszak az utóbbi években egyre fontosabb szerepet kap Szabadka turizmusában. Az ünnepi vásárok, a koncertek és a feldíszített belváros ilyenkor is sok látogatót vonzanak, még ha a tartózkodás általában rövidebb is. Tóth Borisz kiemelte, hogy a vasúti összeköttetés télen is kulcsszerepet játszik, a könnyebb elérhetőség kedvez a spontán kiruccanásoknak, és ha a városban megfelelő programkínálat várja a vendégeket, az egynapos látogatásból könnyen vendégéjszaka lesz. Szabadka turizmusának egyik fontos kérdése éppen az, miként tudja a látogatókat maradásra ösztönözni? Egy jó koncert, egy hangulatos vásár, egy esti séta a Korzón vagy egy palicsi kitérő másnap reggel már elegendő lehet ahhoz, hogy megszülessen a plusz nap.

A város turisztikai önképéhez az is hozzátartozik, hogy Szabadka és Palics nem egymás alternatívái, hanem egy csomag két fele. A belváros adja a sűrű, épített élményt, Palics a levegőt és a pihenést. A kettő együtt adja azt, amit a látogatók sokszor keresnek, egy olyan helyet, ahol egy hétvége alatt többféle hangulatot is át lehet élni.

A turisztikai szervezet a következő időszakra is készül, és Božidarka Golubović kiemelte, hogy a régiós jelenlét erősítése mellett fontos a tudatosabb megjelenés a turisztikai vásárokon is. Elmondta, hogy olyan helyek felé is nyitnak, ahol korábban kevésbé voltak jelen, de ahonnan potenciálisan még több turista érkezhet. Hangsúlyozta, hogy a budapesti vásár különösen fontos számukra, hiszen Magyarországról nagy a vendégszám, és a jelenlét erősítheti a kapcsolatokat. A tervek között szerepel az is, hogy bizonyos rendezvényeket még hangsúlyosabban támogatnak, valamint kiemelt cél az autókemping kialakítása Palicson, amely egy új, európai mintához illeszkedő turisztikai irányba nyithat.

A jövőbeni lehetőségekről beszélve Tóth Borisz hangsúlyozta, hogy bizonyos fejlesztések hathatós előrelépést jelenthetnének a város idegenforgalma számára.
– A hosszabb távú fejlesztéseknél két olyan területet látok, amelyek valódi fordulatot hozhatnának Szabadka turizmusában. Az egyik a Szabadkai Népszínház befejezett épületének átadása. A színházi kultúra erős és tudatos közönséget mozgat, a szerb és a magyar társulat pedig már most is jelentős  értéket képvisel, amelyet egy korszerű tér még jobban ki tudna szolgálni. A másik a Palicsi-tó állapotának rendezése. Ez egy olyan természeti kincs, amely, ha újra régi pompájában tündökölne, önmagában is erősítené a régió turisztikai vonzerejét. Ezek a fejlesztések újabb okot adnának arra, hogy a látogatók ne csak megérkezzenek, hanem több napot is eltöltsenek itt – emelte ki a turisztikai szakember.

Szabadka idegenforgalmi eredményei több tényező együttes hatásából álltak össze: a történelmi városkép, a szecessziós örökség, Palics üdülőövezete, a rendezvények, a gasztronómia és egyre inkább a jó elérhetőség mind hozzájárultak a város vonzerejéhez. A vendégforgalmi adatok – a látogatók száma és az eltöltött vendégéjszakák – azt mutatják, hogy Szabadka stabil szereplője maradt a régió turisztikai kínálatának, miközben a tartalom is folyamatosan bővült új programokkal, erősödő téli kínálattal és tudatosabban felépített turisztikai ajánlatokkal.

Aki ma Szabadkára látogat, összetett élményt kap. Egy belvárost, ahol a századfordulós építészet a mindennapok része. Egy tavat és egy parkot a várostól néhány kilométerre, amely más ritmust kínál a pihenéshez. Egy rendezvénynaptárt, amely tavasszal és nyáron szinte folyamatos programot kínál, és egy téli időszakot, amelyben az ünnepi hangulat és a kulturális események adják az élményt. Szabadka ma már egy olyan város, amelyet érdemes megnézni és ahova érdemes visszatérni is.