2024. február 20., kedd

Olcsón, lábbűzben

Olcsó repülőjegyek, last és first minute típusú utazási csomagok, sokéves részletfizetési lehetőségek... Manapság valóban könnyen eljuthatunk álmaink úticéljára. De milyen áldozat fejében? Amióta az ún. „fapados” légitársaságok elérhetővé tették a repülést milliós tömegek számára, Európa nagyvárosai repülőtereinek várótermei menekült gyűjtőközpontokra emlékeztetnek. Turbános, fezes, hihetetlenül idegennek tűnő, távolról érkező, még távolabbra utazók milliói hömpölyögnek a folyosókon, papucsban és trikóban, gatyájuk zsebében egy-egy bankkártyával, az olcsó Kelet-Európába érkező, inni és szexelni „átröppenő” német suhancok, vagy a napszemüvegben, a ciprusi naptól vörösre felégett, útlevél-ellenőrzésre sorban álló, félmeztelen, félrészeg britek, és sorolhatnánk…

Az átszállásra várók a rendszeres, sok órás késések miatt rendszerint a várótermekben ragadnak, hiszen a mai, hatalmas repülőterekről eljutni-bejutni a közeli nagyvárosba, esetenként több órát vesz igénybe (és leggyakrabban méregdrága vállalkozás). Az olcsón (és értelemszerűen bizonytalanul) utazók többsége ezért inkább a váróteremben éjszakázik. Ezekben a lábgomba és az idegen útikaja szaga dominál, vegyülve az izzadtság és a fing többnyire ismerős bűzeivel. Az olcsó utazás nem való mindenkinek, szinte biztos, hogy ha egy karton cigaretta áránál kisebb költségvetésből tervezzük megvalósítani a kalandot, akkor azt nem fogjuk megúszni kellemetlenség nélkül! A kényelmet eleve felejtsük el, mert még abban az esetben is kénytelenek vagyunk bele-belekóstolni a fent felsoroltakba, ha drágán vettük meg a repülőjegyet. A magas ár (hacsak nem valamiféle királyi luxuscsomagról beszélünk) többé nem szavatol zökkenőmentes utazást. A repülőtereken az utasokat – anyagi, társadalmi és egyéb státuszaiktól eltekintve – többnyire egyformán kezelik, a biztonsági ellenőrző kapukban, ha a helyzet megkívánja, benyúlnak a szultán bugyogójába is. Ők azonban megengedhetik maguknak a repülő szőnyeget, és a hangzatos nevű légitársaságok szuperjó kínálatait nagy ívben elkerülik.

Hangulatfotóink december derekán (az ünnepi tömegáradat előtt), csütörtökre virradó éjjel készültek a Róma melletti, Fiumicino tengerparti városkához tartozó, Leonardo da Vinci repülőtéren, amelyik az utasáradat, a késések, és még néhány, stresszkeltő faktor tekintetében egy átfogó véleménykutatást követően a 7. helyre került – világviszonylatban. Ezen az elrettentő listán a londoni Gatwick, az isztambuli és a müncheni repülőterek osztoznak az első három helyen.

Meglepetééééés! Az indulás időpontját sajnos kénytelenek voltunk kitolni – a tervezett 6.05 helyett 14.05-re. A légitársaságok az újratervezésről valóban „idejében” értesítik az utast, ez a jegyvásárlási-utazási feltételekkel összhangban történik. A fotón látható nyolcórás késést 7 órával a felszállás előtt, este 11 óra körül jelentette az automatizált rendszer, egy, az utas által megadott e-mailre küldött, piros betűs, nagy betűs, Sorry! felirattal kezdődő üzenetben. Az utazók többsége ennyi idővel a felszállás előtt már nagyban úton van, hiszen a légitársaság „melegen ajánlja”, hogy a felszállás előtt legalább 3 órával már legyünk a repülőtéren. Figyelembe véve mindent, a 7 óra, de esetenként még ennél is rövidebb idő egyszerűen nem elég az utazás újratervezéséhez. Nagy valószínűséggel „beragadunk” a repülőtéren. A késések többsége repülőtéri mulasztás vagy hiba eredménye, elegendő hozzá az, ha a kétszáznál is több utas közül csak az egyik nem úgy viselkedik, ahogy azt a szabályzat előírja. Manapság az állandó tiltakozások, munkamegtagadások és a munkaerőhiány is súlyosbítja a helyzetet, nemrégiben Palermóban leszállás után háromnegyed órát vártunk a fedélzeten, mert az olasz munkások éppen sztrájkoltak, és bizony eltartott, mire felszabadult az a „munkaminimumos” csapat, amelyik odatolja a lépcsőt az Airbus 4-5 méter magasságban lévő ajtajához. (A szerző felvétele)

Meglepetééééés! Az indulás időpontját sajnos kénytelenek voltunk kitolni – a tervezett 6.05 helyett 14.05-re. A légitársaságok az újratervezésről valóban „idejében” értesítik az utast, ez a jegyvásárlási-utazási feltételekkel összhangban történik. A fotón látható nyolcórás késést 7 órával a felszállás előtt, este 11 óra körül jelentette az automatizált rendszer, egy, az utas által megadott e-mailre küldött, piros betűs, nagy betűs, Sorry! felirattal kezdődő üzenetben. Az utazók többsége ennyi idővel a felszállás előtt már nagyban úton van, hiszen a légitársaság „melegen ajánlja”, hogy a felszállás előtt legalább 3 órával már legyünk a repülőtéren. Figyelembe véve mindent, a 7 óra, de esetenként még ennél is rövidebb idő egyszerűen nem elég az utazás újratervezéséhez. Nagy valószínűséggel „beragadunk” a repülőtéren. A késések többsége repülőtéri mulasztás vagy hiba eredménye, elegendő hozzá az, ha a kétszáznál is több utas közül csak az egyik nem úgy viselkedik, ahogy azt a szabályzat előírja. Manapság az állandó tiltakozások, munkamegtagadások és a munkaerőhiány is súlyosbítja a helyzetet, nemrégiben Palermóban leszállás után háromnegyed órát vártunk a fedélzeten, mert az olasz munkások éppen sztrájkoltak, és bizony eltartott, mire felszabadult az a „munkaminimumos” csapat, amelyik odatolja a lépcsőt az Airbus 4-5 méter magasságban lévő ajtajához. (A szerző felvétele)

A pocakos utazót nem terroristák terítették le. Egyértelmű, hiszen emberünk lefekvés előtt kilépett a cipőjéből (A szerző felvétele)

A pocakos utazót nem terroristák terítették le. Egyértelmű, hiszen emberünk lefekvés előtt kilépett a cipőjéből (A szerző felvétele)

A kevésbé „utasbarát” repülőtereken a várótermek műanyag ülőhelyeit magas kartámasz választja el egymástól, ellehetetlenítve a három ülőhelyen, hosszában történő elfekvést. Az ott éjszakázók többsége kénytelen a padlón aludni. (A szerző felvétele)

A kevésbé „utasbarát” repülőtereken a várótermek műanyag ülőhelyeit magas kartámasz választja el egymástól, ellehetetlenítve a három ülőhelyen, hosszában történő elfekvést. Az ott éjszakázók többsége kénytelen a padlón aludni. (A szerző felvétele)

Futószalagszerű tömegturizmus. Uniformizált repülőgépek ezrei szállítják az utasok millióit Európa-szerte, a kifutópályákon egymásba ér a faruk. A biztonsági előírások megkerülhetetlensége, és az ilyen alapú „időbehozás” beiktathatatlansága miatt a legkisebb hiba vagy incidens is rendszerint sok órás „lánckésés-sorozatot” eredményez (A szerző felvétele)

Futószalagszerű tömegturizmus. Uniformizált repülőgépek ezrei szállítják az utasok millióit Európa-szerte, a kifutópályákon egymásba ér a faruk. A biztonsági előírások megkerülhetetlensége, és az ilyen alapú „időbehozás” beiktathatatlansága miatt a legkisebb hiba vagy incidens is rendszerint sok órás „lánckésés-sorozatot” eredményez (A szerző felvétele)

A helyzet nyáron, a nyaralási idényben talán még aggasztóbb, mint a téli ünnepek idején. Amióta a britek kiléptek az Unióból, sok-sok millió angol kénytelen velünk, megkülönböztetettekkel együtt kivárni az útlevél-pecsételést. Ez különösen a görög, ciprusi és a hasonló, európai desztinációkon okoz torlódást. A Brexit előtti időkben az útlevél-pecsételtetési kényszer Európán belül többnyire csak a mi kiváltságunk volt. Egy-egy ilyen ellenőrzés akár egy órával is meghosszabbíthatja az utazást. (Brankica Brankov felvétele)

A helyzet nyáron, a nyaralási idényben talán még aggasztóbb, mint a téli ünnepek idején. Amióta a britek kiléptek az Unióból, sok-sok millió angol kénytelen velünk, megkülönböztetettekkel együtt kivárni az útlevél-pecsételést. Ez különösen a görög, ciprusi és a hasonló, európai desztinációkon okoz torlódást. A Brexit előtti időkben az útlevél-pecsételtetési kényszer Európán belül többnyire csak a mi kiváltságunk volt. Egy-egy ilyen ellenőrzés akár egy órával is meghosszabbíthatja az utazást. (Brankica Brankov felvétele)

Nyitókép: Szeli Balázs felvétele