Időjárási szélsőségek és hatásaik

Az idei nyár több tekintetben is rendhagyónak számított. Először is az átlag feletti és minden eddiginél magasabb hőmérsékletek miatt panaszkodhattunk, majd ezt követően július második felében több alkalommal is pusztító jégesővel és nagy erejű széllökésekkel kísért viharok söpörtek végig vidékeinken. Általánosságban elmondható, hogy az idei július az utóbbi évekhez képest is nemcsak Szerbiában, hanem egész Európában és globális szinten is szélsőséges volt.

A trópusi hőmérsékletek és a hőségrekordok mellett nagyobb problémát jelentettek az erdőtüzek, sok helyen a szupercella és a jégeső okozott hatalmas károkat, másutt pedig a villámáradásokkal voltak kénytelenek szembenézni az emberek. A világhálón is számos helyen olvashattuk a szakemberek kijelentéseit, miszerint a világtörténelemben sosem mértek még olyan magas hőmérsékleteket, mint idén júliusban. Az extrém időjárás régiónkat sem kímélte, a már többször emlegetett forróság mellett a szupercellák hatalmas és régóta nem látott pusztításokat vittek véghez vidékeinken, a keletkezett károk felmérése pedig még jelenleg is folyamatban van. A vihar, amerre csak elhaladt, letört méretes faágakat, kicsavart fákat, megrongált épületeket hagyott maga után, és annak következményeként hárman vesztették életüket az országban. Az utóbbi években tapasztalható egyre szélsőségesebb időjárásért sokan a globális felmelegedést teszik felelőssé. A témával kapcsolatban Marko Čubrilo meteorológust kérdeztük, aki rámutatott arra, hogy a nyári hónapok folyamán egyáltalán nem számít szokatlannak a viharok megjelenése, azonban az idén ez igen gyakori jelenség volt.

– A nyár folyamán megjelent pusztító ítéletidőkre két nagyon különböző légköri jelenség találkozása miatt került sor. Egyrészt déli irányból egy rendkívül meleg, szubtrópusi eredetű levegő, másrészt az Alpok irányából egy nedves, instabil és érezhetően frissebb léghullám érte el a régiónkat. A szóban forgó két légtömeg találkozásának következtében jelentkeztek ezek az erőteljes viharok. Az ítéletidők megjelenése a nyári hónapok folyamán általánosnak mondható, azonban az idén a megszokottnál sokkal gyakrabban kerültek érintkezésbe egyrészt a rendkívül meleg és száraz, másrészt pedig az érezhetően nedvesebb és frissebb légtömegek. Mindezek ellenére nem kell arra számítani, hogy az elkövetkező évek során ezek a jelenségek megszokottakká fognak válni, sőt a következő nyár nagy valószínűséggel ebből a szempontból már sokkal nyugodtabb lesz – magyarázta a szakember.

Hangsúlyozta, hogy az idei nyár folyamán tapasztalt viharok nem hozhatóak közvetlen kapcsolatba a klímaváltozással.

– A globális klímaváltozás bárminemű fajtái, legyen az szoláris, vagy pedig emberi tevékenységből eredő, nagyon hosszadalmas folyamatot alkotnak, és akár több ezer éven keresztül is eltarthatnak. Ennek alapján kijelenthető, hogy a mostani nyár folyamán, pontosabban mindössze két hónap alatt tapasztalt viharok megjelenése egyáltalán nem hozható közvetlen kapcsolatba a klímaváltozással – szögezte le Čubrilo.

A szakember mindenekelőtt fontosnak tartja az emberek tájékoztatását és oktatását azzal kapcsolatban, hogy valójában milyen jelenségekről is beszélünk és hogy ezek mennyire veszélyesek.

– Minél több zöldfelületet kell létesíteni, mivel azok nagyban csökkentik a széllökések erejét, amelyek az esetek többségében a legnagyobb károkat okozzák. A jégeső rendszeres kísérője a szóban forgó viharoknak. A hatékony jégvédelmi rendszereken kívül, amelyek ha mást nem is, de minimalizálhatják a károk nagyságát, szükséges a vízelvezető csatornák kiépítése a falvakban, valamint a csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakítása a városokban – mondta Čubrilo a károk minimalizálásának lehetőségeivel kapcsolatban.

– Az időjárás alakulásának tekintetében minden év másmilyen és a maga módján egyedülálló. Fennállnak bizonyos hosszútávú folyamatok, amikor felváltják egymást a hosszú ideig tartó meleg és száraz idők a frissebb és csapadékosabb időszakokkal, ami a télre is vonatkozik. Az idei nyárral bezárólag a rendkívül meleg és száraz időszakot tapasztalhattuk meg, viszont a következő évek frissebb és változékonyabb nyarakat hoznak majd, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek kivételek. A telek tekintetében 2016 óta nem volt hosszabb ideig tartó hideg időszak, ezért várható, hogy már az idén, vagy a jövő évtől kezdődően belépünk a hideg és havasabb telek szakaszába. Ezután nagyjából 2032-ig valamelyik esztendő várhatóan rendkívül hideg és hózáporos lesz, hasonlóan, mint amit 2012-ben is tapasztalhattunk – vetítette előre a szakember.

A szélsőséges időjárás ugyanakkor nemcsak anyagi károkat okozhat, hanem egyebek mellett az emberek szervezetét is súlyosan megterheli. Dr. Petri József, a temerini egészségház orvosa elmondta, hogy a 30 fokos és az azt meghaladó magas hőmérsékletek károsan hatnak az emberi szervezetre is, amit az egészségesek jobban, míg az idősebbek, akiknél a szív és érrendszeri gondok, a tüdőbetegségek és a vérnyomásproblémák is nagyobb mértékben társulnak, már kevésbé tudják elviselni.

– A nagy melegekben a perifériás erek kitágulnak a szervezetben, amit a szívnek valami módon le kell küzdenie, ennélfogva pedig fokozottabban működik annak érdekében, hogy fenntartson egy bizonyos szintű vérnyomást. A meleg időjárás során az ilyen betegeknél vérnyomás-csökkenés történik, de előfordul, hogy ingadozik, vagyis magas vérnyomás is jelentkezhet. Ez nagyon megterheli a szív- és a tüdőbetegek szervezetét. Mindez fáradtsággal, a munkabíró-képesség csökkenésével jár, ami nemcsak a betegekre, hanem az egészségesekre is igaz, csak utóbbiak jobban elviselik. A sajtóban nem hiába hívják fel az emberek figyelmét arra, hogy 11 órától 15, vagy 16 óráig ne tartózkodjanak a tűző napon. Ha mégis a szabadban kell tartózkodnunk, akkor igyekeznünk kell, hogy a déli órákban klimatizált, hűvösebb helyeken keressünk menedéket, ahol ezt a hősokkot enyhíteni tudjuk – mondta a szakember.

– A nagy melegeket általában hidegfrontok szokták felváltani. Egy 10 Celsius-fokos hirtelen beálló hőmérséklet-csökkenés már szintén megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor jelentősen megemelkedik a szívinfarktusok és szélütések valószínűsége. Persze könnyebben érezzük magunkat, ha egy hőhullám után lehűlés következik, viszont ami időközben a változás során történik, az nagyban megterheli a szervezetet – magyarázta dr. Petri.

Hangsúlyozta, hogy az építkezéseken, útjavításokon dolgozó, vagy más fizikai munkát végző munkásoknak be kell tartaniuk azokat a pihenési időpontokat, amelyeket most már a törvény is előír.

– A fizikai munka által a szervezet még további hőmérsékletet termel, amihez a kinti magas hőmérséklet is társul, így még az egészséges ember is hőgutát, vagy hősokkot kaphat. A szervezet megpróbál védekezni, elsősorban az izzadás által, amivel víz kerül a bőrfelületre, majd miután elpárolog, akkor az hűt. Ezért sem szabad ilyenkor túlöltözni, vagy a gyermeket az autóban hagyni, mert ez a párolgás és nagy hőhatás nem fog effektív lenni. Ezt csakis a szabadban, kevesebb ruhával lehet megoldani. Kánikula idején fennáll egy másik jelenség, vagyis az ibolyántúli sugárzás veszélye is, ami égési sérüléseket okozhat a bőrön, ami kipirosodik és akár fel is hólyagozhat. Védekezni megfelelő öltözék, vagyis világosabb ruhanemű viselésével, napolajjal vagy napozókrémekkel lehet. A napon huzamosabb ideig való tartózkodást a szervezet úgymond kumulálja, vagyis megjegyzi az erős sugárhatást. Hosszútávon akár bőrtumorok és más elváltozások is megjelenhetnek. A szolárium is hasonló hatást vált ki, így azt teljes mértékben kerülni kell – emelte ki dr. Petri.

Rámutatott a megfelelő folyadékbevitel fontosságára is, viszont hozzátette, hogy nagy mennyiségben az izzadás által sót is veszítünk.

– A tiszta víz bevitelével felborul az emberi szervezet sóháztartásának rendszere, csökkenhet a klór, a nátrium, a kalcium, a magnézium, a kálium szintje, ami különféle görcsöket és szívaritmiát is okozhat. Ajánlatos olyan ásványvizeket inni, amelyek bizonyos nyomelemeket tartalmaznak, ugyanakkor ajánlatos még a teák, vagy a gyümölcsös üdítők fogyasztása, de nem annyira a cukrozottaké – magyarázta a szakember.

Egyes felmérések szerint Szerbia lakosságának mintegy 10 százaléka krónikus álmatlanságban szenved. A szakembert arról kérdeztük, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok mennyire hathatnak ki az alvás minőségére.

– A kánikulák idején éjszaka sem tud a szervezet megfelelőképpen pihenni, ezért is ajánlatos, hogy a kora reggeli és a késő esti órákban szellőztessünk, hogy valamennyire lehűtsük a lakásunkat, ha nincs klímaberendezésünk. Ilyenkor ajánlani szoktuk az alvás előtti langyos vízzel való tusolást, hogy a szervezetet amennyire csak lehet, le tudjuk hűteni, valamint a helységet is szükséges lehűteni, ahol tartózkodunk. Az álmatlanság nem mindig velejárója a hőségnek, sok minden más tényező is okozhatja. Igyekezni kell, hogy ne túl későn vacsorázzunk, vagyis délután öt óra után már nem ajánlatos a zsíros, fűszeres ételek fogyasztása és fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is. Általában a hidegfrontok során mindig minőségibb az alvás, de persze mindig vannak kivételek – magyarázta a szakember.

A nyári hónapok alatt megeshet, hogy példának okáért a hosszú ideig tartó helyben állás után elájul valaki, ilyen esetekben pedig nem árt, ha tudunk elsősegélyt nyújtani a mentők kiérkezéséig.

– A nagy melegben sokszor megeshet, hogy valaki elájul, ilyenkor nem ajánlatos, hogy felültessük az adott személyt, hanem először is a feje alá teszünk valamit, a lábát pedig megemeljük, hogy a vér visszajusson az agyba. Az ájulás ugyanis általában vérnyomáscsökkenés miatt következik be. Emellett folyadékot kell kínálni a páciensnek és természetesen hívni kell a mentőket – mondta dr. Petri.