Az év ezen időszakában minden évben megszaporodnak a megfázásos és influenzaszerű megbetegedések. A gyógyszertárak ilyenkor kiemelt szerepet töltenek be az egészségügyi ellátásban, ugyanis sok beteg először – vagy kizárólag – a gyógyszerészhez fordul tanácsért. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hallhatjuk a „szuperinfluenza” kifejezést, miközben továbbra is komoly problémát okoz az antibiotikumok indokolatlan használata, és ez a két jelenség szorosan összefügg egymással.
Mit értünk „szuperinfluenza” alatt?
A „szuperinfluenza” nem egy hivatalos orvosi megnevezés, hanem inkább egy köznyelvi kifejezés. Egy olyan gyorsan terjedő influenzahullámra utal, mely rövid idő alatt sokunkat megfertőz, ezzel nyomást gyakorolva az egészségügyi ellátórendszerre. Hátterében általában az influenza vírus valamelyik típusa, esetleg más légúti megbetegedéseket okozó vírus áll.
Gyógyszerészként fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek vírusos megbetegedések, melyek lefolyása egyenként eltérő lehet. A „szuper” jelző leginkább arra utal, hogy a betegség a megszokottnál gyorsabban terjed, és előfordulhat, hogy erősebb tüneteket produkál.
Megfázás vagy influenza?
A köznyelvi használatban gyakran összemosódik ez a két fogalom – a megfázás és az influenza –, pedig jelentős különbség van köztük. A megfázás általában enyhébb lefolyású: orrfolyás, tüsszögés, torokfájás, enyhe hőemelkedés jellemzi, míg az influenza robbanásszerűen érkezik, magas lázzal, kifejezett gyengeséggel, erős fej- és izomfájdalommal jár.
A gyógyszertári munka során gyakran tapasztalom, hogy a páciensek a gyógyulás reményében „egy jó erős antibiotikumot” keresnek. Ilyenkor kiemelten fontos feladat a felvilágosítás: sem a megfázás, sem az influenza nem kezelhető antibiotikummal, hiszen vírusok, nem pedig baktériumok okozzák. Az antibiotikumok csakis bakteriális fertőzés esetén lehetnek hatékonyak, egyébként több kárt tesznek, mint jót.
Miért veszélyes az antibiotikumok helytelen használata?
Az antibiotikumok feltalálása kétségkívül az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, bakteriális fertőzés esetén életmentők lehetnek. Indokolatlan használatuk viszont komoly problémához vezethet.
A munkám során nap mint nap találkozok olyan tévhitekkel, mint amilyenek: „Gyorsabban meggyógyulok tőle.” , „A múltkor is gyorsan segített, most is jó lesz.”, „Biztos, ami biztos, jobb szedni, hogy megelőzzük a bajt.”
Az antibiotikumok vírusos megbetegedés esetén nem rövidítik le a betegség időtartamát, viszont nagyban hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Ez azt jelenti, hogy az antibiotikumok túlzott használata miatt a baktériumok idővel ellenállóvá válnak velük szemben, és amikor igazán szükség lenne ezekre a gyógyszerekre, már nem tudnak hatékonyak lenni. Emellett az antibiotikumok mellékhatásokat is okozhatnak, főként emésztőrendszeri panaszokat, allergiás reakciókat, és már pár nap alatt is fenekestül felforgatják a bélflóra egyensúlyát.
A gyógyszerész szerepe a megelőzésben és a tanácsadásban
Különösen ebben a megfázásos időszakban a gyógyszerészek kulcsszerepet játszanak a beteggondozásban. Fontos, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsunk, és segítsünk a betegeknek megérteni, mikor elegendő a tüneti kezelés, milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni, és miért nem megoldás minden esetben az antibiotikum. A megfelelő folyadékpótlás, a pihenés, a vitaminpótlás, a friss levegő és a tüneti kezelés legtöbbször elegendő a gyógyuláshoz. Az influenza elleni védőoltás szintén hatékony eszköz lehet a súlyos tünetek megelőzésére, különösen a veszélyeztetett csoportok számára (60 év felettiek, várandósok, szív-, vese- és cukorbetegségben szenvedők, asztmások, túlsúlyos betegek, egészségügyi dolgozók).
Nyitókép: Pixabay
