Nem felhőtlen az örömöm afölött, hogy a Kommentezés jelenleg nem működikhelyett, most már a kicsit még mindig globális konform, de kellően nyakatekert Kommentározás jelenleg nem működik nagyon szépen megfejthető és árulkodó – valójában – tiltás áll, dicséretére a Lapnak és az MNT-nek is. Mert anyanyelvünkön, magyarul íródik ez a napilap, nem lehetne ezt az oktalan, de nem annyira érthetetlen tilalmat így szegezni oda alulra: Hozzászólásra nincs lehetőség?Azért is így, hogy ne működjön már minden, hanem másvalamit is csináljon.
Nagyon nagy baj ez a letiltás. Ha nem működne, akkor most talán szépen véleményeztetni lehetne a tisztelt Olvasókkal, teszem azt, Bicskei Zoltán Fufu (megengedem magamnak ezt a bizalmasabb hangnemet, mert sok évig munkatársak voltunk vele) Méregcímű nagyszerű írását. Az is kiderülhetne így, hányan tudnak a Lap ilyen értékeiről és figyelnek rájuk – például a strandlánykák fotóinak csodálásához mérten.
Szeretem tisztába tenni a dolgaimat. A Lapnál is, amelynek (nem melynek, mert az kérdőszó, amaz viszont vonatkozó névmás, amit az újságírók – tisztelet a kivételnek – sem tudnak, és így gondolkodás és nyakló nélkül élnek is vele, azaz teljes szabad(os)sággal cserélik föl – keverik össze – őket) már jó régecskén, valamikor az idén (nem idén, mert a határozott névelős forma a választékosabb – sugallta volna többek között ezt a példát is írástudásban tetszelgőknek dr. ﾁgoston Mihály tanár úr a Lap oldalain a Magyar Tanszékről – bocsánat: tudják, kiről beszélek?) márciusban, írtam egy kicsit sem cizellált észrevételt. Egyetlen éltetőnk, anyanyelvünk és a Magyar Szó mundérja tisztaságának védelmére. S nem érdekel, hogy egyenes véleménynyilvánításomat zokon veszi-e valaki.
ﾁgoston tanár úr nagyon hasznos nyelvművelő, nyelvünket óvó írásaival szemben pedig mindig kifogásoltam, hogy nem volt mögöttük határozott, egyéni álláspont. Hogy ezt vagy azt bizony nem így, hanem amúgy, mellébeszélés nélkül. Ugyanezt hiányolom most dr. Molnár Csikós László ilyen indíttatású ténykedésében is. Legutóbb a löketre adta áldását nagyon könnyen a sportban használatos rúgás, lövés mellé. ﾉs régtől fogva meggyőződésem, hogy mindkét aposztrofált szerző írásait éppen azok nem olvasták/olvassák – a kivételt megkövetem –, akiknek a legnagyobb szüksége lenne azokra mindennapi munkájuk során: az újságírók és a tanítók/tanárok.
Most pedig adok itt egy csokorra való kifejezést, szavakat, szópárokat, amelyeket az újságírók (sem) tudnak helyesen használni, illetve dönteni a megfelelő változatuk mellett:
célkitűzés, kitűzött cél – egyiket meg lehet tenni, a másikat (esetleg) el lehet érni, valóra váltani, vagyis: nem cserélhetők föl vélt jelentésazonosságukban (Makó és Jeruzsálem)
vezetés, vezetőség: A vezetés az én értelmezésemben (irányítási, igazgatási) mód, stílus, a vezetőség (gyakorolja, végzi valahogyan a vezetést) pedig testület.
követi nem = figyelemmel kíséri
nem mindegy: őszrevagyősszel
az idénválasztékosabb, mint idén
lévő, levő – a második a választékosabb
a Vajdaság, Vajdaság(a névelős használata a helyes – a lengyelek vajdaságozhatnak, nekik van belőlük tizenhat)
A srácnak nincs hitele égaljunkon, idegenül cseng. (Számomra Pesten is.)
ﾉs miért (engem kilel tőle a hideg) hiteltelen már minden? Nem lehet hitelétvesztett, kiürült, üresenkong(ó)?
kipróbálom magamat – tegye, akinek tetszésére van, én inkább csak próbáratenném, megpróbálnám, kísérletet tennék, megkísérelném/k
megpatkolva – nálunk fölvértezve
10 óra magasságában– mifelénk 10 óra tájban vagy körül
S lassan már mindenki csak fókuszál és regnál az összpontosít, ráirányítja a figyelmet,előtérbe helyezi, elsőbbséget ad neki, elsőbbségben részesíti, az uralkodik vagy kormányoz,vezet, irányít ellenében.
bevállal – semmivel sem több ez mint a vállal, fölvállal, csak pestiesen nyeglébb, mint a millák is, a milliók helyett (a Lap pesti tudósítójától)
ﾚjságírói, és más díjat is alapítanak, nem pedig alakítanak (juttatásuk előtt lehet alakítani, formálni, hogy XY kapja-e, vagy NN).
Igen, sem kezdő, sem tapasztalt újságíró nem engedheti meg magának, hogy ne tudja a két néhai egyiptomi államelnök, Nasszer és Szadat teljes nevét, miközben vezércikket ír.
Dicséretes, ha az újságíró egyedi módon kívánja kifejezni magát, de azﾖntsünk tiszta vizet a pohárba, nem torzítható el így: A tiszta víz még nem ért el a pohárhoz– mert érthetetlenül nyakatekert.
Járt utat a járatlanért – így a Lapban az egyik írás címe. Szólást, közmondást, állandósult szókapcsolatokat elferdíteni tilalmas (a konkrét esetben: névelő nélküli a járatlanért – azért is, mert nem csupán egy van belőle).
Csőbe húz.– Ez nagyon szép képes beszéd. Viszont teljesen elveszti ezt a jellegét, ha konkrét formát adnak neki: Behúz(ott) a csőbe. (Hahotázásra ingerlő, s egyúttal morbid látvány is volna a művelet.)
„Ripszon István muzslyai bíró, „azok a funkciójukat vesztett bírák közé tartozik”– a vonatkozó írás szerzője óvakodott a szóismétléstől (azok közé a funkciójukat vesztett bírák közé), és ilyen módon, sikeresen hozott össze egy érthetetlen mondatot.
Körmük szakadtáig ragaszkodnak hozzá – a magyar nyelvben csak körömszakadtáig van (a gép alá is húzta a nem létező szókapcsolatot), személyhez (egyeshez vagy többeshez) való kötődés nélkül.
Annak a Lapban megfaggatott magyarországi tanár úrnak pedig nem kellene bizonygatnia, hogy nyelvünk nem romlik, hanem csak változik. Mert fölsorolt példáim mind annak „ékes” bizonyítékai, hogy romlik bizony a nyelvünk, mert rontják. ﾚjságírók derekas hozzájárulásával is.
Hogy több megemlített tételt miért írok a Magyar Szó rovására, amikor semmi köze azokhoz? Csak látszatra nincs. Azért terheli felelősség a Lapot, mert hagyta őket a leírt formában megjelenni. ﾉs erre nem lehet mentség, semmilyen védőpajzs.
Mert küldetése van. A tájékoztatáson kívül, anyanyelvünk védelme és ápolása, helyes és szabatos használatára való nevelés.
