2025. június 9., hétfő

Együtthatók…

TOLLRAJZ Utcai Dávid festőművészről

IDŐSZERŰSÉG

A TAKT (Temerini Alkotótelep és Képzőművészeti Tábor) rövid történetét dióhéjban immár többször is megírták, felmelegítették és több helyen publikálták már. A ma alapítványként is működő TAKT aktivitását a Tulabarai Tábor néven futó rendezvény fémjelzi a legerősebben: e rendezvény a hőskorától kezdve mára híres és erős ifjúsági művészteleppé vált.

Utcai Dávid portréja – a szerző illusztrációja

1987 óta az Almási-bara bal partján lévő Hevér-tanya ad helyet a művésztelepnek. Tehát elég jól ismerjük a keletkezésének körülményeit és a múltját… Mégis, érdemesnek tartjuk újra és újra a köztudatba beleágyazni. Megmaradása igen fontos, folyamatosságára igény van: időszerű. Több évtizedes múltja van már, szívóssága, kitartása, teherbírása, megmaradásért való küzdelme szimbóluma, szinonimája a vajdasági magyarság megmaradásának. E rendezvény nélkülözhetetlen a Délvidéken.

És épp napjainkban (július 29-től augusztus 8-ig tartott) zajlik…

Köszönet illeti meg a szervezőit azért is, hogy nem felejtették el régi oszlopos tagját a művésztelepnek. Megemlékezésben külön figyelmet szántak Csernus László nemrég elhunyt keramikusművészünknek.

A TAKT elnöke egészen haláláig (2001) Hevér János volt. Ma a TAKT élén több éve kilenctagú elnökség gondoskodik arról, hogy a rendkívül gazdag programok megszervezése sikeres legyen. A vezetőség tagjai: Ádám István (elnök), Jánosi László (alelnök), Balogh Sándor, Csorba Béla, Papp B. Ferenc, Móricz Károly, Utcai Dávid, Magyar Attila és Oláh László.

Csodagyerek, 2003

A MŰVÉSZTELEP VONZÁSÁBAN

A TAKT Tulabarai Táborának ma a temerini születésű Utcai Dávid a művészeti vezetője és irányítója. 2007-ben vállalta el a feladatot. Dávid a kilencvenes évek második felében tűnt fel Sinkovics Ede festőművész mellett, aki elődje volt a vezetésben, és akitől saját bevallása szerint szakmailag sokat tanult.

Utcai Dávid visszatérése is természetes volt. Üzenetében rátapinthatunk visszatérésének egyik okára is: „Éreztetni, tudatni szeretnénk a fiatalokkal, hogy a társadalomnak szüksége van rájuk…”

Tehát a felelősségérzet.

Temerini lakosként jóval nagyobb rálátása lehetett a TAKT körül kialakult problematikára is. Helyi képzőművészként természetesen a mentés szándéka is megfogalmazódhatott benne. Régi csapattársai közül többen visszatértek a Tulabarai Táborba, és kivételesen magas színvonalú munkákat hoznak létre, amelyek nemcsak irigylésre méltók, de sokféleségük miatt is kellő odafigyelést érdemelnének. A hagyományos festészet és grafika művelése mellett a szobrászat és az installációkészítés, de még a happening műfaja is folyamatosan jelen van… A kísérletezéseknek pedig évről évre folyniuk kell. Elég csak megemlítenünk az elmúlt esztendőkben elhíresült vulkános vagy sárkányos témákat, melynek során rendkívül koncepciózus, érett művek születtek. Le kell szögeznünk, hogy a mai alkotói intenzitást a részt vevő fiatalok magas fokon élik meg, és persze nemcsak a vulkán kiégetése vagy a hagyománnyá vált kerámiaégetések miatt. Nemcsak a tűz-víz, a sárkány vagy a giccs témák miatt (ez utóbbi visszatérő a TAKT-on, egyszer a nyolcvanas évek elején már volt!). Végezetül: nem csak az alakulófélben lévő, formálódó, ifjú művészek gyakorlóterepe a Hevér-tanya, az itt megszállt és megszállottan alkotó ifjak alkotói opusainak rendes műhelye. Vannak az idők során éretté vált művészei is, akik visszajárnak az alkotótáborba, nevüket és alkotói tehetségüket adva a rendezvényhez, így biztatván, támogatván a pályájukat kezdőket is. Külön figyelemmel kell kísérnünk Utcai Dávid néhány neves alkotótársának pályáját. Neveket azonban ezúttal nem említünk, mert nagy hiba lenne az esetleg foghíjas felsorolás.

Csendélet lámpáimmal, 2008–2010

UTCAI DÁVID FESTŐMŰVÉSZRŐL

„Művészetem szivacsként szippant magába minden hatást. Irodalom, zene, film ugyanolyan fontos számomra, mint egy jó beszélgetés, zajok vagy az elsuhanó táj látványa az autó visszapillantó tükrében…” Így vall önmagáról alkotóművészünk, aki a Tulabarai Tábor munkáját 2007 óta irányítja. Hevér János utolsó éveiben őt szemelte ki lehetséges táborvezetőnek. Meglátása meglehetősen pontos jövendölés volt, hiszen Utcai Dávid a képzőművészeti szakcsoport eddigi legpedánsabb és legeredményesebb vezetője.

Futók, 2000

1978. augusztus 29-én született Újvidéken. Az általános iskolát Temerinben fejezte be, majd az újvidéki Bogdan Šuput Iparművészeti Középiskola képzőművészeti technikus szakára iratkozott, ahol tanára Milenko Đurđević volt. 1997-től tanulmányait Budapesten folytatta. Egy évet a budapesti Magyar Nyelvi Intézetben töltött, művészettörténet szakon, majd felvették a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakára. Károlyi Zsigmond osztályában végzett 2003-ban. 2004-től Temerinben rajztanárként dolgozik. 2007-től kezdve ő szervezi a TAKT-ot, a Temerini Alkotóműhelyt és Képzőművészeti Tábort. Folyamatosan részt vesz a Bácskossuthfalvi 9+1 Művésztelep munkájában is.

Művészünk nagy volumenű, érett festményanyaga miatt vált igazán ismertté Vajdaság-szerte.

Művészi komplexitással, nagy teherbírással és szorgalommal rendelkezik, és igen tisztán tartott etikai mércével mér emberként és művészként egyaránt: maximalistának hisszük, minden téren.

(Folytatjuk)

Magyar ember Magyar Szót érdemel