Július 18. és 27. között Művészet és műemlékvédelem II. címmel képzőművészeti művésztelepet tartott Zentán a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Művészettörténeti Kutatócsoportja. A kilenc pécsi egyetemistát a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet látta vendégül, a nyári alkotótábor vezető mesterei Balla Ákos és Lázár Tibor zentai képzőművészek voltak. A művésztelep egyik látványos akciója a műemléktáblák július 24-i elhelyezése volt, melynek során a fiatal művészek jelképesen műemlékké nyilvánítottak néhány arra érdemes zentai épületet.
Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető tanára, a művésztelep művészeti vezetője válaszolt kérdéseinkre.
Honnan származik az ötlet, hogy a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának képzőművész szakos hallgatói számára Zentán rendezzenek nyári művésztelepet?
– A művésztelep ötlete 2011-ből származik. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója vetette fel, hogy az intézet vendégszeretetét élvezve eljöhetne Zentára néhány fiatal pécsi képzőművész-hallgató. Az ötlet tehát zentai, a művésztelep tartalma, témája azonban a Pécsi Tudományegyetemhez köthető. Két évvel ezelőtt ugyanis egyetemünkön, a különböző tanszékeken kutatócsoportok megszervezése vette kezdetét; mint a Művészettörténet és -elmélet Tanszék vezetője ekkor egy váratlan problémával szembesültem: a képzőművészek különböző anyagokkal dolgoznak, festenek, szobrokat, installációkat készítenek, viszont az alkotómunka mögötti kutatás, felkészülés nem tudományos jellegű. A kérdés tehát az volt, hogy hogyan lehet tudományos kutatócsoportot létrehozni olyan fiatalokból, akik alapvetően – hiszen ezért művészek – nem tudományos műveket, hanem művészi alkotásokat hoznak létre. A hallgatókat úgy szerettük volna bevezetni a tudomány világába, hogy azt a saját, művészi eszközeikkel közelíthessék meg.
A meghívás zentai, de a fiatal művészek nyilván Pécsről hozzák az ötleteiket.
– Egyáltalán nem így van. A mi pécsi kutatócsoportunktól mindössze a módszer származik, az ötletek egytől egyig itt, Zentán születnek. Nem is lehetne másként, hiszen a hallgatók korábban nem jártak Zentán, nem ismerik a várost. A művésztelep első három napja ezért a várossal való ismerkedéssel telt előadások, városi séták révén. Az ezt követő három-négy nap pedig intenzív alkotómunkával, hiszen 26-ára, csütörtökre el kellett készülnünk a kiállítás anyagával.
Gulyás Diána alkotásával az Ősz utcában
A művésztelep a Művészet és műemlékvédelem címet viseli. Milyenek ennek a két nyilvánvalóan összefüggő területnek a közös hagyományai? Mennyiben szólnak bele művészi érvek a műemlékvédelembe?
– A 19. század második felének európai és magyarországi műemlékvédelmi munkáit főleg építőművészek tervezték meg. Azok az elvek, amelyek akkor érvényesültek, ma már idejétmúltak. Akkor a historizálás szellemében a kiválasztott épületeket a saját művészi elképzeléseik alapján az építőművészek úgymond visszaálmodták a történelembe. A mai műemlékvédelem a korábbi állapot visszaállítása mellett az időközben az épületre rakódott történelmi stílusrétegek megőrzését is szem előtt tartja. A hallgatóktól ezért nem azt várom, hogy a műemlékvédelembe mint művészek szóljanak bele; arra kértem őket, hogy a saját eszközeikkel pusztán hívják fel a közvélemény figyelmét egyes épületek rossz állapotára. Mi nem nyúlunk hozzá a műemlékekhez. A művésztelep célja is ez: a képzőművészet eszközeivel felhívni a figyelmet egy-egy épületre.
Milyen reakcióra számítanak? Mit várnak a figyelemfelkeltő akcióktól, például a műemléktábla-kihelyezéstől?
– Egy tavalyi példát idéznék. Egy Tisza-parti épület, a magántulajdonban lévő Ignjatović-ház esetében a táblakihelyezés kapcsán kikértük a tulajdonos véleményét, aki feleslegesnek tartotta ezt, mondván, hogy hónapokon belül úgyis lebontják. Az épület még mindig áll, a tábla is rajta van. A legjobb tehát az lenne, ha a háztulajdonosok a műemléktábla miatt megpróbálnák – amennyire lehet – eredeti állapotukban és funkciójukban megtartani az épületeket. Sajnos ellenpélda is akad: a régi Hirschfeld-házra nem kerülhetett tábla, mert a jelenleg ott működő nyugdíjas-egyesület képviselői elzárkóztak ettől. Azt szeretnénk, ha a zentaiak tényleg felfigyelnének ezekre az épületekre, bár egyesek ezt tehertételként élik meg.
Pécsi egyetemisták a zentai műemlékvédelemért. Alkotásaikból július 26-án nyílt kiállítás a Városi Múzeum képtárában (Fotó: Gergely József)
A napokban ért véget a Tour de France kerékpárverseny. A városok, hogy érintse őket a verseny útvonala, nagy összegeket fizetnek a Tour de France szervezőinek. Míg a kerékpárosok keresztülhaladnak a városokon, a televízió helikopterek segítségével bemutatja a települések nevezetességeit: kastélyokat, hidakat, templomokat, várakat. Mi erről a véleménye?
– A franciák nem ma kezdtek el műemlékvédelemmel foglalkozni. Victor Hugo a Notre Dame kapcsán oldalakon keresztül értekezett arról, hogy hogyan és miért kell a régi – elsősorban gótikus – épületeket megvédeni. Mi nem rendelkezünk olyan műemlékvédelmi hagyománnyal, mint ők. De a lényeg ugyanaz: meg kell őriznünk, meg kell védenünk az értékeinket, amíg lehet.
