A Titeli-fennsík a Duna és a Tisza összefolyásánál jött létre, valamikor a jégkorszakban (Diluvium), amely i.e. 600000–12000 évig tartott.
A titeli löszfennsík folytatása a szerémségi löszdomboknak. A fennsík nagysága észak–dél irányban 10km, míg kelet–nyugat irányban 4–6km. A magassága átlagosan 100m, míg a legnagyobb pontja 129 méter. Keleten a Tisza felé meredeken ereszkedik alá.
Titel nevének eredetével kapcsolatban három változat is létezik.
I. A IV. században a szarmata jazigok éltek ezen a tájon. II.Konstantinusz császár (359–375) Titel környékén leveri a jazigokat, és azután egy római erődítményt létesítenek, sok római emléket hagynak az utókorra. Titus Vespasianus még az I. században várat épített a Titeli-fennsík délkeleti részén. Titel neve Titus nevéből származik, a Tituliumból.
II. A krónikák szerint a hunok első vezére, Balambér 373–375 között a Tiszán átkelve a rómaiak által uralt Pannóniába hatolt, és azt az átkelési helyet őseink szokása szerint Tétel vagy Tétölnek nevezték el – ebből származik a mai Titel elnevezés!
III. III. Béla névtelen jegyzője, Anonymus is megemlékezik Titelről Titul névalakban. Vörösmarty Mihály is ír róla a Zalán futása című elbeszélő költeményében, ahol megemlíti, hogy Zalán lakhelye Titel volt. Anonymus megemlíti, hogy Árpád vezér a IX. század végén hadaival eljutott Csongrádtól Titelig.
Titel alapításáról annyit tudunk, hogy II.Béla magyar király Lőrinc káplánja1említi először Titelnek 1138-ban.
Tudomásunk van arról, hogy 1056-ban Titelben Szent Ágoston-szerzetesrend alakult. A szerzetesrend élén a prépost2állt. I.László magyar király 1156-ban Pétert nevezte ki első titeli prépostnak. Ebben az időben ezt a címet országos híres emberek viselték.
A titeli plébánia mellé káptalant3neveztek ki, aki végezte a plébánia dolgait, a vár védelmét. A titeli káptalan tulajdonában volt a tiszai rév Titelnél (az ún. Tudőrév), azután az erdődi vár és annak birtokai: Eszék, Alpár, Várkony stb. A rév és a vár – birtokaival együtt – megvalósított jövedelmével a titeli káptalan rendelkezett.
1233-ban II.András király elrendeli, hogy a titeli káptalan a maga használatára 3000 zuána (ökölnagyságú rög) sót szállíthat, Mihály titeli prépost aláírásával.
Az 1295-ös okirat arról szól, hogy a titeli káptalant a kalocsai érsekség hatósága alól az esztergomi érsekség alá rendelték.
Egy másik okmányban, 1308-ban a kői (ma Bánmonostor) káptalan egy okiratának egyik aláírása így szerepel: Paul fráter Simon de Tytil.
Az 1332–1337 évekre az évi pápai tizedjegyzékből kiviláglik, hogy a titeli káptalan a gazdagabbak közé tartozott abban az időben, mert évente 36 márkát fizettek – az pedig elég nagy összeg volt.
IV. Béla király még 1247-ben, a tatárjárás után elrendelte a várak és erődítmények építését – erre a pápa is buzdított. Titelen a templomot és a káptalan épületeit kőfallal vették körül, vár gyanánt.
1325-ből való egy okirat, ahol képben közlik a titeli káptalan pecsétjét. (A pecsét közepén Szt.Ágoston körvonalai vannak latin betűs írással körben.)
1500 körül Bakócz Tamás bíboros4, a későbbi esztergomi érsek mint titeli prépost szerepelt, megerősítette a várfalakat a török veszély ellen. Ekkor már kialakul Titel város is a fennsík alatti síkon.
Titel város iskolaügyeiről 1495-ben esik szó, egy leiratban a káptalan iskolákról ír. Ilyen káptalaniskolák már a XII–XVI. században működtek Titelen. Elsősorban a világi papok műveltségének emelése volt a céljuk, de később a világi pályára készülő ifjak tanítását is felvállalták.
A káptalaniskola élén a prépost állt, míg az oktatást a lector5 végezte. Segítője az éneklő cantor volt. Voltak még helyetteseik, úgymint: sublector, subcantor stb.
Az iskola tananyagát a hét szabad művészet képezte (septem artes liberalis). Az egész tananyagot két csoportban tanulták:
I. Trivium6: latin grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan) és dialektika (a vitatkozás tudománya).
II. Quadrivium7: asztronómia (csillagászat, az égitestekkel foglalkozó tudomány), aritmetika (számtan, a matematikának az az ága, amely a valós számokkal foglalkozik), geometria (mértan) és a zene.
A világiak nevelésében nagy szerepet kapott a latin grammatika, a dictamen (közjogi írásbeliség), a computus (naptárszámítás), a csillagászat és az énektudás.
A káptalaniskola gondoskodott a tanulók teljes ellátásáról. A szegény sorsú tanulók koldulással biztosították megélhetésüket.
A XV. század végén a káptalaniskolán kívül Titelen létezett plébániai iskola is, ahol a plébános a káplánjával maga köré gyűjtötte a gyerekeket. Megtanították őket vallási könyvek olvasására, gregorián énekekre8. A legfőbb tananyag latin szövegek olvasása és az énekek tanulása volt. Az iskola a plébánia épületében volt, míg az iskola pedagógusa egyben a plébános volt. A rektor az iskola tanítója volt. Tanítottak csillagászatot, naptárszámítást, jogi és zenei elemeket.
Tudunk arról is, hogy Janus Pannonius 1458-ban a titeli káptalan prépostja volt.
II. Ulászló király 1498-ban elrendelte, hogy a titeli káptalan 50 lovas katonát tartozott kiállítani háború esetén. A titeli káptalannak évi jövedelme 4000 arany volt!
Van egy adatunk 1495-ből, mely szerint Titel városából Joannes de Tyttel (Titeli János) a krakkói egyetemen megszerezte a baccalaureus9 tudományos fokozatot.
1513-ban több száz szerb menekült is található Titelen, a káptalan ezeket zsoldos katonáknak használta a vár védelmében.
Verancsincs leírja, hogy 1514-ben egy lázadó parasztsereg élén Nagy Radoszláv keresztes vezér bevette Titelt, és raboltak, pusztítottak emberei, majd átkeltek a Tiszán, azután Temesvár alá mentek, és csatlakoztak Dózsa György seregéhez.
II. Lajos király 1525-ben, a délről fenyegető török veszedelem ellen megerősítette a titeli várat, és királyi katonaságot helyezett el.
1521-ben a török elfoglalja Belgrádot, majd Zimonyt is.
1524-ben az utolsó prépost Vértessy Mihály volt, egyben Titel várának az ura. 1524 végén a prépost Kalocsára ment lakni, míg várnagyoknak Nagy Lászlót és Pálos Gergelyt nevezte ki a vár védelmére.
1526 márciusában az őrség belefáradt a várakozásba, és elhagyta a várat. II.Lajos király Szulejmán szultán közeledtére Ábrahámfi Miklóst és Székely Benedeket titeli bánokká nevezete ki, de pénzt és hadfelszerelést nem kaptak.
Budán a pápai nuncius10: Kőműves Lőrinc kapitánynak annyi pénzt adott, hogy 100 gyalog katonát fogadjon és siessen Titelre! Ezek júniusban megérkeztek Titelre. A törökök július 28-án bevették Péterváradot. Azután Mohács következett. Innen a török Budára ment. Buda kifosztása után szeptember elején a visszavonuló Ibrahim pasa Titeltől 3 mérföldre táborozott le. Ekkor Deli Rádity a titeli várból megtámadta a török tábort, és nagy kárt okozott nekik. Ezek után Titel vára harc nélkül török kézre került.
Ezzel megszűnt a titeli káptalan a prépostsággal együtt. A török korban Titel a szegedi szandzsáksághoz tartozott mint néhai központ.
Forrás: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára, Szabados S. Könyvnyomdája, Szabadka, 1907, IV. kötet, 139–149. old.
MEGJEGYZÉSEK:
1. Udvari segédlelkész
2. A püspöknél alacsonyabb rangú kat. pap. A káptalan elöljárója.
3. Vallási fogalom, a püspökség, székesegyház stb. mellett működő tanácsadó papi testület.
4. A pápa után következő legmagasabb rangú főpapok címe.
5. Régen, a középkorban az iskolákban felolvasó előadó.
6. Görög–latin szóösszetétel, valaminek a három elemből álló voltát jelöli.
7. Valaminek a négy elemből álló voltát jelöli.
8. Latin szövegű egyszólamú ősi katolikus egyházi éneket jelent XIII.Gergely pápa Gregorius nevéből.
9. Az egyetemeken a legalsó tudományos fokozat a középkorban.
10. Vatikán diplomáciai képviselője, a pápa állandó követe Magyarországon.
