Az iskolaév elején igyekszünk a szakmunkatársakkal szociometriai vizsgálatot is végezni az osztályokban. A szociometriai felmérést olyan lehetőségnek tekintjük, ami által egy csoport (az osztály) rejtett hálózatát feltérképezhetjük, és az eredményét felhasználhatjuk az oktatási-nevelési folyamat hatékonyságának növelése érdekében.
A kollégák, főleg a tanító nénik és az osztályfőnökök fontosnak tartják ezt a típusú felmérést, sőt, sokszor ők kérik, hogy vegyük fel, esetleg ismételjük meg, mert érdekli őket, hogy történt-e változás csoportban a tanév ideje alatt.
A szociometria módszerét régóta alkalmazzák a nevelési-oktatási gyakorlatban.
A román származású Jacob Levi Moreno dolgozta ki azon elképzelése alapján, miszerint az emberi kapcsolatok elsősorban rokonszenviek, érzelmiek, a személyi választásokat érzelmek irányítják. Úgy gondolta, hogy a személy társas pozíciójával lehet meghatározni az egyén beilleszkedését a szociális térbe. Ezért dolgozta ki szociometriai módszerét, melyben három kritériumot nevezett meg: együttélés, együtt dolgozás, együttes társas élet. Mivel egy osztályközösségre ez a három kritérium mindegyike megfelel, a morenói szociometria így iskolai közösségek vizsgálatára is alkalmas. A többszempontú szociogramot, Moreno módszerének továbbfejlesztett változatát Mérei Ferenc alkotta meg abból a célból, hogy a kiscsoportokról is világos képet kapjunk. És máris létrejött a szociogram, amely ezt lehetővé teszi számunkra. A szociogram megmutatja nekünk a rokonszenven alapuló kapcsolatokat egy osztályban, ez alapján pedig látványossá válik az adott közösség belső szerkezete.
Melyek azok a mutatók, amelyek meghatározzák egy csoport belső szerkezetét? Ilyen a kölcsönösségi index (KI), amely azt mutatja, hogy a tanulók hány százalékának van kölcsönös rokonszenvi kapcsolata. Továbbá a sűrűségi index (SQ), amely választ ad, hogy egy személyre átlagosan hány kölcsönös választás jut. A kohéziós index (SKOH) leírja, hogy a maximálisan lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka jelenik meg az adott csoportban. A viszonzott kapcsolatok mutatója (SKOHER) a kölcsönös választások százalékarányát mutatja meg.
A felmérést végző személy bemegy az osztályba, és szétosztja a tanulók között az előre sokszorosított tesztlapokat. Természetesen a gyerekek megkapják a szükséges utasításokat, majd kitöltik a saját példányukat. A gyerekeket biztosítjuk arról, hogy a tesztre írt információkat nem fogjuk kiteregetni, és arra használjuk fel a szakmunkatársakkal és az osztályfőnökkel (tanítóval) együtt, hogy az osztályukban kellemesebb légkört sikerüljön kialakítani a segítségükkel. Fontos a gyerekkel megértetni, hogy a felmérésnek ők lesznek az első számú „haszonélvezői”, mert őszinteséget várunk el tőlük. A teszten a saját nevükkel szerepelnek, nincs anonimitás. Előre meghatározott számú, két vagy három választási lehetőség van egy kérdésre.
A tesztkérdések változatosak, alsós, felsős, középiskolás tanulók más-más kérdéseket kapnak. Például ilyeneket, hogy kivel ülnél legszívesebben egy padban, kit hívnál meg a szülinapodra, kivel jársz uzsonnázni. A rokonszenvi választásokon alapuló kérdéssor tisztán megmutatja a kirekesztődött gyerekeket, de előfordul, hogy negatív választási lehetőséget is adunk egy-egy csoportban, sőt az okára is rákérdezünk. Ez az alsóbb osztályokban még hatékony, a gyerekek nyitottabbak, mint idősebb korban, és pontosan meghatározzák, mit nem kedvelnek egy-egy osztálytársban, amit így könnyebb orvosolni. Nem egyszer az is kiderül, hogy azért nem barátkoznak vele, mert „nem ismerem”. Persze egy zárkózott, visszahúzódó, csöndes gyerkőcöt sem egyszerű a tanítónak „beilleszteni” az osztályba, de egy érző lelkű gyerekekből álló osztály mégis könnyebben befogadja, mint azt a srácot, aki „mindig verekszik” és „ellopja az uzsonnámat”.
Egy-egy tanuló szociometriai helyzetét elsősorban a választások száma határozza meg. Ez azt jelenti, minél több választást kapott, annál kedvezőbb a helyzete, illetve a negatív kérdéscsoportban annál kedvezőtlenebb.
A felmérés felvétele után az adatok feldolgozása következik. Számítógépes programba viszem be az adatokat, amely végül kirajzolja nekem, hogy a kis köröcskék (a tanulók) melyik másik köröcskékkel állnak kapcsolatban, mennyire erősen. Sok fajta szociometriát feldolgozó program létezik; amelyet én használok, rendkívül egyszerű, semmi szemfényvesztés, de átlátható és pontos. Aki kedvet kapott szociometria-felmérést végezni, az ne kézi módszerrel próbálja meg kielemezni. Egy számítógép nélküli kielemzés annyi időt elvesz, hogy azalatt az internetről letölthető szoftver próbaváltozatának a kezelése is könnyedén elsajátítható, és ripsz-ropsz, kész is az első bé szociogramja.
