2024. március 3., vasárnap

Zentai happening 1968/2018

Izgalmas esemény a Zentai Művésztelepen

„Ilyent még nem láttak! Belépődíj nincs, mert nincs hova belépni. Részt vesznek festők, költők, zenészek, meg Ön is, ha akar…” Ezzel a felhívással harangozták be 1968-ban a Zentai Művésztelep nyitórendezvényét, a happeninget. Fél évszázaddal később a telep résztvevői kísérletet tesznek arra, hogy megismételjék a megismételhetetlent, és ma, csütörtökön egész napos programmal, közös alkotással, felolvasásokkal próbálják értelmezni a happening fogalmát.
Az akcióban részt vesznek a 2018-as Zentai Művésztelep alkotói: Ágoston Lóránt, Bakos Anita, Balla Ákos, Barna Kolozsi Valéria, Csernik Attila, Dancsó Andrea, Gubik Korina, Jasmina Jovančić Vidaković, Kincses Endre, Kókai Eléna, Lázár Tibor, Maurits Ferenc, Szabó Kornélia, Szalma Viktória, Torok Melinda és Vajda Emese, valamint a zEtna Kiadó szerzői: Beszédes István, Döme Szabolcs, Hernyák Zsóka, Sinkovits Péter és Szögi Csaba.
A program a következőképpen alakul: 10.00-től 17.00 óráig közös alkotás, ezt követően, 17.00 órakor a zEtna szerzőinek felolvasása a Fő téren, a zenepavilonban. 18.15-kor Lázár Tibor Vitamin, kokain, protein című performansza Fodor Kinga és Szabó Róbert előadásában, a Városi Múzeumban. 18.30-kor ugyanott beszélgetés az 1968-as happening résztvevőivel (Petrik Tiborral, Torma Andrással és Török Istvánnal), közönségével és a zEtna szerzőivel.
Tavaly született meg az elképzelés, hogy a szervezők visszanyúlnak az 1952 óta működő művésztelep egyes jelentős mozzanataihoz. Erről a kezdeményezésről kérdeztük Szarka Mándity Krisztinát, a zentai Városi Múzeum munkatársát.
Tavaly az Erőt Kölcsönző csoportot hívtátok meg, idén pedig megpróbáljátok rekonstruálni a pontosan 50 évvel ezelőtt lezajlott ún. zentai happeninget: Miért érzed fontosnak a Művésztelep egyes múltbeli eseményeinek felidézését? Mitől számítanak ezek meghatározónak a telep és úgy egyáltalán a vajdasági képzőművészet szempontjából?
– A művésztelep 70. születésnapjára készülve arra gondoltam, hogy érdemes lenne egykori résztvevőket az általunk jelentősnek vélt művésztelepi momentumokról megkérdezni, mivel ily módon az emlékezés is fontos elemévé válhat a történetírásnak. Amire idén különös figyelmet fordítunk, az az 1968-ban rendezett happening. Ács József, aki egyáltalán a művésztelepnek, ugyanakkor az egyes jelentős mozzanatoknak is a kiötlője, ezt az első vajdasági happeningként említi egyik írásában. És ezzel meg is válaszolja a második kérdésedet: a fő jelentőségét az adja az eseménynek, hogy az első volt a sorban, amit aztán követett a többi.
Kérlek, sorolj fel még néhány olyan momentumot a rendezvény múltjából, melyek hasonló súllyal bírnak, és esetleg a jövőben számíthatunk a felidézésükre!
– Két jelentős időszakot említenék meg ezzel kapcsolatban. Az egyik, amikor a Zentai Művésztelep szervezésével első alkalommal foglalkozott művészettörténész, vagyis a Ninkov Kovacsev Olga tevékenységéhez kapcsolódó periódust. A másik, ugyancsak meghatározó időszak pedig Mezei Erzsébet nevéhez fűződik, akinek köszönhetően egy hosszabb időszakra a grafika kapott hangsúlyos szerepet.